1 Batthyány tér 

Batthyány Lajos az 1847. március 15-én megalakult Ellenzéki Párt elnöke, majd az 1848. március 17-én létrejött felelős magyar kormány első miniszterelnöke volt.

A Duna-parton, az I. kerületben található tér 1905-ben kapta a Batthyány tér nevet Batthyány Lajos után. A téren fellelhető a miniszterelnök szobra is, amely Batthyány születésének 200. évfordulójára készített Stremeny Géza, 2007-ben.

2 Deák Ferenc tér

Deák Ferenc a Batthyány-kormány igazságügyi minisztere, a 19. század egyik legtehetségesebb magyar politikusa volt. A sokak által a haza bölcseként és a nemzet prókátoraként ismert államférfi talán leghíresebb mondatát ma is gyakran idézzük:

„Kockáztathatunk mindent a hazáért, de a hazát kockáztatni semmiért nem szabad.”

Budapest belvárosának egyik legforgalmasabb tere a mindenki által jól ismert Deák Ferenc tér. Az V. kerülethez tartozó teret nevezték már Káposztás piacnak, Szén piacnak, Szén térnek, de Zsidó piacnak és Török térnek is. 1866-ban nevezték el Deák Ferenc térnek, amit azóta is büszkén visel.

3 Kossuth tér & Kossuth Lajos utca

Kossuth Lajos az Ellenzéki Párt programjának megfogalmazója, Magyarország kormányzó-elnöke, a magyar szabadságharc szellemi vezére volt. A Batthyány-kormány pénzügyminisztere volt, aki Kossuth-bankó néven önálló magyar pénzt teremtett.

Az Országház mellett fekvő Kossuth Lajos tér a „nemzet főtere”, nemzeti szimbólum, a magyar államiság jelképe. 1927-ben, Kossuth Lajos születésének 125. évfordulóján kapta nevét, illetve akkor avatták fel Horvay János Kossuth-szobrát is, amely azóta a tér ékköve.

Az V. kerületi Kossuth Lajos utca a Ferenciek terét köti össze az Astoriával. Nevét alig négy nappal a nemzeti hős halála után, 1894. március 24-én kapta.

4 Petőfi híd

Petőfi Sándor a márciusi ifjak vezére, a forradalom egyik főszereplője volt. 1848. március 13-án írta meg a Nemzeti dalt, amit két nappal később többek között a Pilvax kávéházban és a Nemzeti Múzeum lépcsőjén is elszavalt, március 14-én pedig társaival összeállították a 12 pontot, rajta a forradalom követeléseivel.

A Boráros teret és a Goldmann György teret összekötő hidat, melyet akkor Horthy Miklós hídnak hívtak, a kivonuló német katonák 1945. január 14-én felrobbantottak. Az újjáépítés után, 1952-ben nyitották meg ismét a hidat, ekkor kapta új nevét, egyik legismertebb magyar költőnk, Petőfi Sándor után.

5 Széchenyi tér

Széchenyi István a Batthyány-kormány közlekedési minisztere volt, a „legnagyobb magyar” (Kossuth hívta így későbbi politikai ellenfelét), fontos szerepet töltött be a modern, új Magyarország létrejöttében.

A Lánchíd pesti végénél terül el a Széchenyi tér, amely nevét 2011-ben kapta. A parkosított tér északi részén fellelhető Széchenyi István szobra is.

És ha már egyszer megemlítettük Petőfit, zárjuk az összeállításunkat az ő 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról írott versével.

Föltámadott a tenger,
A népek tengere;
Ijesztve eget-földet,
Szilaj hullámokat vet
Rémítő ereje.

Látjátok ezt a táncot?
Halljátok e zenét?
Akik még nem tudtátok,
Most megtanulhatjátok,
Hogyan mulat a nép.

Reng és üvölt a tenger,
Hánykódnak a hajók,
Sűlyednek a pokolra,
Az árboc és vitorla
Megtörve, tépve lóg.

Tombold ki, te özönvíz,
Tombold ki magadat,
Mutasd mélységes medred,
S dobáld a fellegekre
Bőszült tajtékodat;

Jegyezd vele az égre
Örök tanúságúl:
Habár fölűl a gálya,
S alúl a víznek árja,
Azért a víz az úr!

Petőfi Sándor: Föltámadott a tenger