Molnár Ferenc (eredeti nevén Neumann Ferenc) 1878. január 12-én született Budapesten, egy felső középosztálybeli család gyermekeként. 1895-ben érettségizett a Lónyay Utcai Református Gimnáziumban, majd szülei unszolására jogot tanult Genfben egészen 22 éves koráig, amikor is otthagyta az egyetemet, hogy megvalósítsa nagy irodalmi terveit. Ezután több budapesti újságban is publikált, és ideje nagy részében regényein és drámáin dolgozott, illetve külföldi színdarabokat fordított. Már első regényének (Egy gazdátlan csónak története, 1901) oldalain is felfedezhetjük későbbi írói stílusának karakteres vonásait: egyedi humorát, ötletességét és szellemes megjegyzéseit. Az irodalomkritikusok már ekkor nagy reménységnek tartották a regényíró Molnár Ferencet.

Néhány évvel később be is váltotta a hozzá fűzött reményeket: alig volt 29 éves, mikor befejezte A Pál utcai fiúkat (1906), melyet ma már az ifjúsági irodalmi műfaj egyik legjelentősebb magyar regényeként tartunk számon. A könyvben iskolásfiúk kalandjait követhetjük nyomon a budapesti VIII. kerületben 1889-ben, akik idejük nagy részét a grundon, egy belvárosi foghíjtelken töltik, amelyet otthonuknak tekintenek. Mikor a Pál utcaiak rájönnek, hogy a vörösingesek (egy másik fiúcsapat a környékről) el akarják foglalni a grundot, elhatározzák, hogy minden áron megvédik azt. A Pál utcai fiúk azonban jóval több egy izgalmas mesénél: a századforduló gyermekeinek állít méltó emléket, illetve viccesen, ugyanakkor szentimentálisan bemutat különböző gyermektípusokat. A főszereplők viselkedésmintáinak köszönhetően ma gyakran emlegetjük az ő nevüket, ha egy bizonyos embertípust szeretnénk leírni. Így fordulhat elő, hogy csak annyit mondunk, „olyan, mint Nemecsek”, és mégis pontosan értjük, hogy egy érzékeny, udvarias, szerény, ugyanakkor bátor karakterre gondolunk.

„Ti szép, egészséges alföldi diákok, akiknek csak egyet kell lépnetek, hogy künn legyetek a végtelen rónán, a csodálatos nagy, kék bura alatt, melynek égbolt a neve, akiknek a szemetek hozzászokott a nagy távolságokhoz, a messze nézéshez, akik nem éltek magas házak közé ékelve, ti nem is tudjátok, mi a pesti gyereknek egy üres telek. Ez jelenti számára a végtelenséget és a szabadságot. Egy darabka föld, melyet egyik oldalról düledező palánk határol, s melynek többi oldalán nagy házfalak merednek az ég felé. Most mára Pál utcai grundon is nagy, négyemeletes ház szomorkodik, tele lakóval, akik közül talán egy se tudja, hogy ez a darabka föld néhány szegény pesti kisdiáknak a fiatalságát jelentette.” (részlet A Pál utcai fiúk című könyvből)

Regényeiben Molnárnak sikerült valósághűen bemutatnia a középosztálybeli emberek mindennapjait, a fiatalság erkölcsi romlását és a szegények küzdelmeit az 20. század eleji Budapesten, drámái viszont elterelték a figyelmet szépprózájáról, és ellentmondásos vita középpontjába kerültek.

Molnár Ferenc főbb művei

• A Pál utcai fiúk (1906)
• Az ördög (1907)
• Liliom (1909)
• A testőr (1910)
• Játék a kastélyban (1926)
• Delila (1937)

A drámaíró Molnár Ferenc nagyon tudatosan alkalmazta az emberek érzelmeire ható eszközöket a színházban: olyan nemzetközi írótehetségek munkái inspirálták, mint Wilde, Schnitzler, Maeterlinck és Bernstein, és a tőlük tanultakat belegyúrta jellegzetes vígjátékaiba. Több drámájában (például Az ördög, 1907; Liliom, 1909) a középosztály hazugságaira irányította a figyelmet, amelyek felett egy nagy adag együttérzéssel és humorral ítélkezett. Molnár talán A testőrben (1910) fogalmazta meg legpontosabban legfőbb üzenetét: az igazság úgy fonódik össze a hazugságokkal, hogy senki sem tudja megállapítani, mi helyes, és mi nem az életben. Korai drámáinak hatalmas sikere magával ragadta az írót, és a későbbiekben alkotásaival a közönség igényeit igyekezett kielégíteni, ami legtöbbször a felhőtlen szórakozás volt.

A nemzetszocialista eszmék előretörése elől menekülve elhagyta az országot, előbb Franciaországba, majd Svájcba utazott, majd New Yorkban telepedett le. Élete utolsó éveit beárnyékolta a mély depresszió, és mivel eltávolodott a számára fő inspirációforrásként szolgáló budapesti polgárságtól, kései írásai jelentéktelennek bizonyultak. 74 évesen halt meg gyomorrákban, otthonától távol, NYC-ben.

Helyszínek és előadók

Izlandról érkezik Ólafur Arnalds, aki legutóbbi, re:member című albumát mutatja be a Müpa Budapest színpadán. A belga jazz szcéna kiemelkedő alakja, Nathan Daems és basszusgitáros-zeneszerző társa Filip Vanderbill egy új helyszínen, az Instantban lépnek fel a Black Flower nevű formációval; mellettük olyan produkcióknak ad még átmeneti otthont a népszerű szórakozóhely, mint a Mongooz and the Magnet, a multiinstrumentalista szenegáli zenész, Ibaaku, valamint a Swing á la Django feat. Horányi Juli és Fodor Máriusz.

Az A38 hajó színpadán üdvözölhetjük a The Walking Dead c. népszerű amerikai sorozat zeneszerzőjét, Chad Lawsont, aki egyébként Leonardo DiCaprio Oscar-díjjal jutalmazott filmjének (A visszatérő) zenei anyagáért is felelt. Az észt ikrek, azaz a Girls in Pearls fellépése kihagyhatatlannak ígérkezik; a lányok a balti országok egyik legismertebb duójaként hamisítatlan fesztiválhangulatot ígérnek közönségüknek. A fellépők táborát színesíti még az egyenesen Németországból érkező Lily Among Clouds, amelyet Hegyi Dóra (Ohnody) és a mïus közös, teátrális elemekkel tarkított performansza követ.

Az Akvárium Klub szinte veteránnak számít már, ami a CAFe Budapest helyszíneit illeti; ebben az évben mások mellett a dél-afrikai felmenőire büszke amerikai-jamaikai tehetség, Masego érkezik a népszerű budapesti szórakozóhelyre. A zenészt sokan Pharell Williams, Michael Jackson és Jamie Foxx karakteréhez hasonlítják, ami valljuk be, elég nagy elismerés. A Budapest Ritmo 3-napos fesztiváljára és egyedülálló programjaira is érdemes benevezni, hiszen remek workshopokra, valamint fiatal tehetségek bemutatkozó előadásaira számíthatunk.

Az első hazai kortárs cirkuszi társulat, a Recirquel nemrég hatalmas sikert aratott az edinburghi Fringe Fesztiválon, most azonban a hazai közönség előtt mutatkozik be legújabb, My Land című műsorával. A Magyar Nemzeti Balett a Triple Dance trilógiával lép színpadra, amelyben a modern balett három kiemelkedő alkotója, Johan Inger, Sharon Eyal és William Forsythe egy-egy jelentős koreográfiát vonultat fel az est folyamán.

Aki újító szellemű produkcióra vágyik, annak október 16. és 18. között feltétlenül látnia kell Joan Català többszörösen díjnyertes, Pelat című előadását Budapest közterein. A Trafóba pedig a Peeping Tom szürrealista belga társulat Moeder (Anya) című produkciója érkezik: a retinába égő látvány, mutatványszerű jelenetek és a fantasztikus színpadi világ felejthetetlen élményt ígér. Ugye te is ott leszel?

Budapesti Történeti Múzeum

Gyönyörű épületben, a Budai Várnegyedben (egészen pontosan a királyi palotában) találjuk a Budapesti Történelmi Múzeumot, ami nevéhez híven a 2000 éves főváros hosszú és mozgalmas történetét kívánja bemutatni, Budapest megszületésétől egészen napjainkig. Látogatói beléphetnek a Mária Terézia által építtetett kápolnába, bebarangolhatják a gótikus stílusú pincéket, és megismerkedhetnek fővárosunk eseménydús múltjával, a középkortól a Római Birodalom hatásán át a Habsburg uralom, a török megszállás és a kommunizmus időszakát is lefedve.

Aquincum Múzeum

A Batthyány tértől 10 percnyi HÉV-útra található meg az Aquincum Múzeum, ami a 3. századig röpít vissza minket a történelemben. Arra az időszakra, amikor a rómaiak uralták Magyarországot, azaz akkori nevén Pannóniát. Köztudott, hogy a rómaiaknak köszönhetjük a mai Budapest alapjainak lefektetését, ráadásul távozásuk után olyan „kincseket” hagytak ránk, mint ókori utak, házak és kertek romjai, fürdők, ékszerek és monumentális szobor-alkotások.

Magyar Nemzeti Múzeum

Az ismet építész, Pollack Mihály tervei alapján készült múzeum egy görög templomra emlékeztet. Az építési munkálatok közel 10 évig tartottak, mígnem 1847-ben nyitották meg az érdeklődők számára. A múzeum tárlatai a magyar történelem és kultúra kiemelkedő emlékeire fókuszálnak, kiállítanak például rézkori leleteket, középkori fegyvereket (pallos) és a szabadkőművesek palotájának bútorzatát is.

Terror Háza Múzeum

Az Andrássy úti Terror Háza ugyanabban az épületben kapott helyet, ahol egykor a kommunista titkos rendőrség működött, miután Szálasi Ferenc nyilaskeresztes pártjától „megörökölte” azt. Állandó kiállítása a fasizmus és a kommunista rezsim magyar áldozatainak állít emléket; a látogatók videókon keresztül ismerkedhetnek meg a múlt eseményeivel, emellett a földszinti börtönöket is megtekinthetik, sok más látnivalóval egyetemben. Vigyázat, az élmény felkavaró lehet!

Ludwig Múzeum

A Müpa Budapest díjnyertes épületében megtalálható múzeum egész évben tárt kapukkal várja a modern – különös tekintettel a kelet-közép európai – művészet szerelmeseit. A múzeumban egyaránt nagy hangsúlyt fektetnek a hazai kortárs, illetve az elmúlt 50 év művészeti alkotásainak fontosságára, azonban az amerikai pop art is megjelenik, hála Peter és Irene Ludwig nagylelkű adományainak.

Flippermúzeum

A helyiek és a turisták egyik kedvenc helye a Radnóti Miklós utcai pincében üzemelő Flippermúzeum, amit joggal nevezhetünk retro játékteremnek is. Az interaktív múzeum gyűjteménye több mint 100 működőképes flipperből és egyéb játékgépből áll, amelyek közül számos 19. századi masinával nem csak találkozhatnak a betérők,  hanem ki is próbálhatják azokat. Egyes darabok Franciaországból, az Egyesült Államokból és Portugáliából érkeztek, és rendszeres résztvevői különféle hazai és külföldi kiállításoknak.

A Magyar Nemzeti Galéria, folytatva a magyar művészet meghatározó egyéniségeit feldolgozó kiállítássorozatát, Ország Lilinek (1926–1978), a modern magyar művészet egyik kiemelkedő alakjának életművét mutatja be 2016. december 17-től.

Ország Lili korai munkáit Szőnyi akvarellei inspirálták majd „kipróbálta” René Magritte és Giorgio de Chirico szürrealizmusát is. Ikonos korszakát erőteljes és transzcendens árnyalatok jellemzik, majd a szürrealista karaktertől továbblépett a konstruktív vízióig, és egy rá jellemző, nonfiguratív, metafizikus szürrealizmusig. A festőművész a 20. századi magyar festészet egyik legkiemelkedőbb alakja, pontosan 90 évvel ezelőtt született. A Magyar Nemzeti Galéria nagyszabású, retrospektív kiállítása méltó módon emlékezik meg életéről és művészetéről.

Hol?

Magyar Nemzeti Galéria

1014 Budapest, Szent György tér 2.