<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>csorba Archives</title>
	<atom:link href="https://funzine.hu/tag/csorba/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://funzine.hu/tag/csorba/</link>
	<description></description>
	<lastBuildDate>Mon, 03 Sep 2012 14:04:42 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=6.9.7</generator>

<image>
	<url>https://funzine.hu/wp-content/uploads/2017/09/cropped-FUNZINE_Facebook_Profil_Logo_01-1-32x32.jpg</url>
	<title>csorba Archives</title>
	<link>https://funzine.hu/tag/csorba/</link>
	<width>32</width>
	<height>32</height>
</image> 
	<item>
		<title>Fűben-fában: lestyán</title>
		<link>https://funzine.hu/hu/fuben-faban-lestyan/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[JonBorno]]></dc:creator>
		<pubDate>Mon, 03 Sep 2012 14:04:42 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Életmód]]></category>
		<category><![CDATA[Gasztro]]></category>
		<category><![CDATA[csorba]]></category>
		<category><![CDATA[fűszer]]></category>
		<category><![CDATA[fűszernövény]]></category>
		<category><![CDATA[gyógynövény]]></category>
		<category><![CDATA[Kónya Orsolya]]></category>
		<category><![CDATA[lestyán]]></category>
		<guid isPermaLink="false">http://funzine.hu/hu/fuben-faban-lestyan/</guid>

					<description><![CDATA[Mai főszereplőn elsősorban a konyhában domborít, mégis nagy hasznát veheted, ha például gyomor- vagy]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p><strong>Mai főszereplőn elsősorban a konyhában domborít, mégis nagy hasznát veheted, ha például gyomor- vagy vesepanaszaid vannak…</strong>&#13;<br />
&#13;<br />
<span id="more-264297"></span>&#13;<br />
&#13;<br />
<strong>Mi fán terem?</strong>&#13;<br />
&#13;<br />
A nemes egyszerűséggel „vegeta”-ként emlegetett növény, amely egyébként a Maggi ételízesítő alappillére is, az ernyősvirágzatúak közé tartozik, ebben az értelemben rokona például a sárgarépának, zellernek, petrezselyemnek és más gyökérnövényeinknek. Népszerű nevét azért kapta, mert mind íze, mind illata olyan, mintha ezeket egyetlen növénybe koncentrálták volna.&#13;<br />
&#13;<br />
Évelő, szereti a félárnyékos helyeket, így egy kisebb gyümölcsfa alatt nagyszerűen érezheti magát a kertben.&#13;<br />
&#13;<br />
<strong>Mire jó?</strong>&#13;<br />
Gyomorégésre az egyik legjobb gyógynövény: gyors segítségnek akár nyersen is elrágcsálhatsz pár levelet, de egy teáskanál szárított levél forrázata teaként elfogyasztva csodát tehet. A tea egyben vízhajtó hatású is, és az ödémákat is nagyszerűen kezelheted vele – ülő foglalkozásúaknak lábdagadás ellen ideális. Vesekő és vesehomok kialakulása ellen is jó – ha a felmenőid között akadtak ilyen problémák, jobb, ha egy pohár teával megelőzöd a bajt. A népi gyógyászat még gyomorerősítőként és emésztést segítő szerként is nyilvántartja.&#13;<br />
&#13;<br />
Magját ki szokták áztatni pálinkában, az így kapott, ízesített alkoholos ital egyféle gyomorkeserű, amely kis mértékben fogyasztva a nehéz, zsíros ételek emésztését segíti.&#13;<br />
&#13;<br />
Egyes források említik, hogy a gyökér fejfájás és émelygés kezelésére is hatásos gyógymód.&#13;<br />
&#13;<br />
<strong>Kinek nem szabad?</strong>&#13;<br />
&#13;<br />
A veseműködés élénkítése miatt kismamáknak nem ajánlott a lestyán hosszú távú fogyasztása – rosszullétet okozhat.&#13;<br />
&#13;<br />
Vesebetegeknek és húgyúti gyulladással küzdőknek szintén nem javasolt a fogyasztása.&#13;<br />
&#13;<br />
Folyamatos, kúraszerű fogyasztása esetén előfordulhat fényérzékenység – ezt könnyen megelőzheted egy-egy hét szünettel…&#13;<br />
&#13;<br />
<strong>Egy tuti recept: csorba</strong>&#13;<br />
&#13;<br />
Az erdélyi konyha nagy ásza ez a savanyú leves, amelyet a kényszerű román együttélés egyik pozitív hozadékaként könyvelhetünk el. Laktató étel, amely leginkább az olasz minestronéhoz hasonlítható – bár egyes vidékeken tesznek bele sűrített paradicsomot, más helyeken pedig nem, és hús is van benne. A lényeg ugyanaz: lehető legtöbb finomságot a fazékba kell gyömöszölni, nyakon önteni egy kis ecettel/citromlével, rengeteg lestyánt bele, és kész is van.&#13;<br />
&#13;<br />
Persze nem ilyen egyszerű, íme a pontos instrukciók:&#13;<br />
&#13;<br />
<strong>Hozzávalók:</strong>&#13;<br />
50 dkg disznó- vagy csontos csirkehús&#13;<br />
&#13;<br />
2 répa&#13;<br />
&#13;<br />
2 petrezselyem&#13;<br />
&#13;<br />
1 kis zeller&#13;<br />
&#13;<br />
1 kis karalábé&#13;<br />
&#13;<br />
1 közepes hagyma&#13;<br />
&#13;<br />
1 csokor lestyán&#13;<br />
&#13;<br />
2 db krumpli&#13;<br />
&#13;<br />
2 evőkanál rizs&#13;<br />
&#13;<br />
2 evőkanál savanyú káposzta&#13;<br />
&#13;<br />
1 db paradicsom (elhagyható)&#13;<br />
&#13;<br />
só&#13;<br />
&#13;<br />
citrom, ecet vagy korpa cibere&#13;<br />
&#13;<br />
A húst kicsire felvágjuk, feltesszük főni, amikor már félig megfőtt, jöhetnek bele a krumpli kivételével a zöldségfélék, a végén a meghámozott, apróra vágott paradicsom. Ezek után jön bele a rizs és a savanyú káposzta, majd pedig a krumpli – amikor a zöldségek már majdnem megfőttek.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
	</channel>
</rss>
