Svábhegyi Csillagvizsgáló, Budapest

A főváros legszebb obszervatóriumának tartott Svábhegyi Csillagvizsgáló hazai szinten a legek legje. Amellett, hogy Magyarország legrégibb és legnagyobb csillagvizsgáló intézete, még hazánk legnagyobb bemutatótávcsövének birtokosa is. A Svábhegyi Csillagvizsgáló napmegfigyeléssel, nappali csillagvizsgáló programokkal és meteoritvizsgálattal, emellett éjszakai bemutatókkal várja az érdeklődőket. Május 25-én, szombaton kezdetét veszi a Csillagkapu-szezon, amelynek keretein belül a csillagvizsgáló összes csillagászati programhelyszíne szabadon, saját tempóban bejárható idő- és létszámkorlát nélkül, egészen őszig. További információk IDE kattintva!

1121 Budapest, Konkoly-Thege Miklós út 15-17. | Weboldal

Bükki Csillagda

Alig több mint két évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit Kelet-Közép-Európa legmodernebb csillagászati bemutatóhelye, a Bükki Csillagda. A csillagda rengeteg érdekes látnivalóval és interaktív élménnyel várja az érdeklődőket: ilyen például a Nap megfigyelésére is alkalmas, világszínvonalú távcső, planetárium, megtapogatható meteoritok, izgalmas virtuális űrutazások, de még egy tanösvény is bejárható a területén. A csillagvizsgáló további különlegessége az Asztrobisztró, ahol különféle finomságokkal, alkoholmentes koktélokkal és minőségi kávékkal várnak titeket! Az aktuális programokért érdemes figyelemmel kísérni a Facebook-oldalukat!

Weboldal >>

Fedezzétek fel a Bükk lenyűgöző tanösvényeit:

6 lenyűgöző tanösvény, ami betekintést nyújt a Bükk sokszínű világába

Megannyi lenyűgöző látnivalót, geológiai érdekességet és festői panorámapontot rejtenek a Bükk tanösvényei.

Funzine

Zselici Csillagpark

A Dunántúl déli részén fekvő Zselici Tájvédelmi Körzet, amelyben a Csillagpark létesült, alacsony fényszennyezettsége miatt 2009-ben elnyerte a Nemzetközi Csillagoségbolt-park címet. Ez nem kis dolog, ugyanis világszerte nagyon alacsony a hasonló elismerést kiérdemlő parkok száma. A csillagvizsgáló épületében és a környező erdőben szervezett programokon előzetes bejelentkezés után vehetnek részt a nappali égboltban gyönyörködni és az éjszakai csillagos ég látványára vágyók. Ne maradjatok le a május 18-án, a Csillagászat Napján tartott programjukról, amely során napnyugta után kötetlen esti távcsöves bemutatót tartanak a csillagvizsgáló előtti téren. További információk a Zselici Csillagpark Facebook-oldalán.

7477 Zselickisfalud 064/2 hrsz. | Weboldal

Szegedi Csillagvizsgáló

Csillagászok és csillagászatot tanulók tartanak ismeretterjesztő előadásokat Szegeden, az 1992-ben megnyitott Szegedi Csillagvizsgálóban. Az érdeklődők csillagképtúrákon ismerkedhetnek meg a nevesebb csillagképekkel, melyek között lézerfénnyel segítenek kiigazodni. A látogatók kipróbálhatják a csillagda 40 cm főtükör átmérőjű Cassegrain-teleszkópját is, valamint megtudhatják, milyen távcsőtípusok léteznek, továbbá a távcsőoptika alapjait is elsajátíthatják. Az állandó aktív programokon túl készülnek számotokra további csillagászattal kapcsolatos eseményekkel is, ezekről a Facebook-oldalukról értesülhettek!

6726 Szeged, Kertész utca 3. | Weboldal

Pannon Csillagda, Bakonybél

A Bakonybélben kialakított látogatóközpont komplex élményprogramot kínál. Csillagászati távcsőparkja mellett digitális planetárium, távcsőpark, valamint csillagászati és űrkutatás-történeti kiállítások csábítják a csillagászat iránt érdeklődő kicsiket és nagyokat egyaránt. Rendszeres filmvetítések alkalmával az IMAX mozikból ismert, kényelmes fotelszékekben foglalhatnak helyet a csillagda vendégei, akiknek a HD képnél kétszer nagyobb felbontású 3D képminőségnek köszönhetően valódi kozmikus utazásban lesz részük.

8427 Bakonybél, Szt. Gellért tér 9. | Weboldal

Éjszakai programok Budapesten az éjjeli baglyoknak:

7+1 hangulatos esti program Budapesten éjjeli baglyoknak

Éjszakai túrák, éjjeli fürdőzés, éjféli zene és esti séták várják Budapest éjjeli baglyait.

Funzine

Minden évnek van uralkodó bolygója. Tavaly a legnagyobb fényességünk, azaz a Nap uralkodott, melyet idén a Vénusz vált, ami a Jupiter után a legjobb hatású bolygó. Ez persze nem azt jelenti, hogy kevesebb tűzhatásra számíthatunk, hiszen a Vénusz a szerelem bolygója, ami pont elég tüzet rejt magában az emberiség számára.

A Vénusz azt hozza magával, hogy ebben az évben sokkal vidámabbak, felszabadultabbak, egyben békésebbek lehetünk.

Nyilván nem a világbékére kell számítanunk, de remélhetőleg segít leküzdeni a félelmeinket, melyek meggátolják, hogy a tettek mezejére lépjünk.

Már az év eleje alapvetően úgy kezdődött, hogy január másodikán az Uránusz előre indult, mellyel egy hosszú, 11 hetes időszakot nyitott meg, mely azt segíti elő életünkben, hogy az eddig átgondolt terveinket most nagy léptekkel, nagy erőbedobással valósíthassuk meg. Ezt a haladást augusztusban hat bolygó egyszerre történő hátramozgása állítja majd meg, mely az újragondolást, az ismétlést, a múltba tekintést hozza el számunkra. Tökéletes pillanat lesz arra, hogy az év addig eltelt bő félévét átnézzük, mielőtt a hátralévő pár hónapra koncentrálnánk.

Bár a nagybolygók közül egyedül a Jupiter vált majd jegyet októberben a Skorpióba, a többiek más bolygókkal való találkozásai rengeteg színes fordulatot hoznak majd az életünkben. Ezt teszi majd a Mars is, ami öt hónapot tölt el a Bak jegyében, ami minden tekintetben forró nyári időszakot ígér, májustól kora őszig.

A Vénusz uralta évben sokkal könnyebben kötünk barátságokat, könnyebben találjuk meg a szerelmet, együttérzőbben, szeretetteljesebben bánunk majd másokkal, több jó érzést adunk a világnak, ami ránk is jó hatással lesz majd.

A Vénuszhoz köthető a pénz és luxus fogalma is. Amire érdemes odafigyelni, hogy nem feltétlenül azt hozza magával, hogy több pénzünk lesz, hanem előfordulhat, hogy meggondolatlanul költekezünk majd fölösleges dolgokra.

Érdemes lesz két lábon állni a földön 2018-ban, odafigyelni a jó gondolatokra és kihasználni azt, hogy bármi megtörténhet, amiből az ügyesek nagy előrelépéseket lesznek képesek kovácsolni!

Égi jelenségekben is gazdag évre számíthatunk. Már az év első hónapja úgy telik, hogy teliholddal kezdődik és azzal is ér véget. Azt a jelenséget, amikor egy hónapban kétszer is telihold van, kékholdnak hívják. Ez az évben megismétlődik majd még egyszer, mert március 2. és utolsó napján is telihold lesz.

Mindezt tovább szépíti, hogy a január 31-i és a július 27-i teliholdak Teljes Holdfogyatkozást hoznak, de lesz több részleges Nap- és Holdfogyatkozás is, melyeknek időpontjait és látóhelyszíneit ide kattintva találjátok meg.

Február 16-án a kínai asztrológia is évet vált, mely a Kutya évét hozza el. A föld jegyű és ezzel Föld-Kutya évének kikiáltott 2018-as időszak a Föld gyógyulását és stabilizálását hozza el, miközben az emberek életében az őszinteséget és tisztességet erősíti, melyekkel családi és baráti kapcsolataink jobbá válhatnak.

Erre szükségünk is lesz, hiszen az elmúlt évek digitális világnövekedésében a legfontosabbat, egymást egy kicsit távolabbra engedtük, mint kellett volna. Egészen véletlenül a Funzine soron következő kerekasztal-beszélgetésének is ez a témája, mellyel remélhetőleg mi is hozzáteszünk a különböző pozitív asztrológiai jóslatok beteljesüléséhez.

Minden más múljon rajtatok, használjátok fel jól a Vénusz évét!

 HD 140283 – a legöregebb

Mi, a FUNZINE-nál, a magunk módján szeretnénk hozzájárulni a világűr népszerűsítéséhez és az űrtudomány iránti érdeklődés növekedéséhez. Mivel se laborok nem állnak rendelkezésünkre, se csillagászok nincsenek a csapatban, ezért inkább csokorba szedtünk nektek néhány hajmeresztő érdekességet, ami garantáltan meg fogja hozni mindenki kedvét egy kis csillagleséshez.

1. A Nap nem sárga

Bár óvodában mindenki a sárga szín valamelyik árnyalatában pompázó zsírkrétáját vette elő, ha a Napocskát akarta megrajzolni, az életadó csillagunk valójában nem sárga, nem is narancssárga, és még csak nem is fehér! A Nap valójában zöldes-kék színben ég, bolygónk atmoszférája azonban bizonyos hullámhosszú színeket egyszerűen szétszór, amitől a Nap sárgának, narancssárgának vagy fehérnek tűnhet. Az eget is ezért látjuk napközben kéknek.

Szintén érdemes tudni, hogy a Nap belsejében létrejött fénynek harmincezer évre van szüksége ahhoz, hogy elérje a csillag felszínét, majd további nyolc percre, hogy megérkezzen a Földre. Az a fény tehát, amit most éppen látunk, körülbelül egy idős a Dolní Věstonice-i vénusz agyagszoborral.

2. Űrrum

Amerikai csillagászok 2001-ben furcsa felfedezést tettek, mikor a bolygónktól 26 ezer fényév távolságban, a galaxisunk központjának irányában lévő Sagittarius B2 molekuláris felhőt vizsgálták: a Napunk tömegénél több milliószor nehezebb felhő körülbelül 10 milliárd milliárd milliárd liter alkoholt tartalmaz. Emellett a felhőben még találni etil-formiát molekulákat is, ez a párosítás pedig a tudósok szerint a Sagittarius B2-nek rumos ízvilágot, és málnaillatot kölcsönöz.

A felfedezés egyébként roppant fontos a tudósok számára az élet kialakulásának kérdését illetően, hiszen az alkohol egy szerves vegyület, és ha megfejtik az űrbéli kialakulásának a titkát, úgy talán fény derülhet arra is, hogyan jelent meg világegyetemünkben az élet.

3. Egy igazi hullócsillag

Általában ha hullócsillagokról beszélünk, valójában egy üstökösre vagy meteorra gondolunk, amiknek semmi köze nincs a csillagokhoz, hiszen azok néhány milliárdszor nagyobbak, és igazán nem is nagyon hullanak: legalábbis szabad szemmel nem igazán észrevehető a mozgásuk. Azonban akadnak kivételek, hullócsillagok pedig ha nem is nagy számban, tényleg léteznek.

Az egyik ilyen például a Mira nevű csillag, egy az élete végét taposó vörös óriás, ami 30 ezer évvel ezelőtt csendes elmúlás helyett egy picit látványosabb finálét választott magának: 291 ezer mérföld/órás sebességgel száguld keresztül a galaxison, 13 fényév hosszú üstökös-szerű csíkot húz maga után, és tíz évenként a Föld tömegének megfelelő anyagmennyiséget dob le magáról, amikből aztán évmilliók alatt újabb és újabb csillagok és bolygók fognak megszületni. Ha egy este észrevennénk átszáguldani az égbolton, ne felejtsünk el kívánni!

4. Hűvös sztárok

Ha egy csillagról van szó, két dolgot általában jellemzőnek gondolunk rájuk: hogy nagyok, és forróak. Az első megállapítást vehetjük helyesnek, hiszen bár a Nap közel sem tartozik a nagy csillagok közé (a Betelgeuse átmérője például a Napénak kb. 950-1200-szorosa), még így is minden más égitest eltörpül mellette csillagrendszerünkben. Azt az elgondolásunkat viszont, miszerint minden csillag forró, nyugodtan dobjuk ki a kukába.

A barna törpék például egészen hidegnek számítanak: az Y kategóriába tartozó barna törpék még az emberi testnél is alacsonyabb hőfokon működnek. Egy ilyen törpe felszíni hőmérséklete mindössze 27 Celsius fok, tehát nyugodtan kinyújthatnánk a karunkat feléje és megtapogathatnánk, ha nem lenne az a fránya tömegvonzás, ami azonnal atomnyi nagyságúra passzírozna minket.

5. Tavak a Titánon

A Titán több dolog miatt érdekes égitest: nem csak a Naprendszer második legnagyobb holdja (a Ganümédész után), de a Titán az egyetlen ismert, sűrű légkörrel rendelkező hold, amely légkör sok ideig, egészen a 2006-os Cassini-Huygens küldetésig homályos ködbe burkolta a felszínét. Akkor aztán hatalmas titokra derült fény: a hihetetlenül alacsony felszíni hőmérséklet, valamint a 95 százalékban nitrogént és 5 százalékban metánt tartalmazó légkör (amelyben a nyomás a Földinek a másfélszerese) miatt a Titánon etán- és metán-tavak sokasága jött létre, de a tudósok a Cassini radarképeinek köszönhetően rengeteg, egyenetlen eloszlású folyót is találtak – ezek átlagosan 1000 kilométer hosszúak és 500-3000 méter szélesek, míg a főbb tavak több száz mérföld szélesek: a legnagyobb mind közül a Kraken Mare nevet kapta, és akkora, mint a Kaszpi-tenger valamint az Észak-Amerikai Felső-tó együttvéve.

2014-ben a NASA korábbi eredmények és kutatások alapján bejelentette, hogy a Titán felszíne alatt körülbelül száz kilométerrel egy globális méretű víz-óceán hullámzik örökösen, amely a hold tömegének 40 százalékát teszi ki, és valószínűleg olyan sós, mint a Holt-tenger.