Kőcsúszda és andezitömlés, Bér 

A Cserhát déli vonulatának apró, idilli zsákfalujától 2,5 km-re rejlik a Nagy-hegy, ahol 13–15 millió évvel ezelőtt még izzó kőzetolvadékokat pöfékelő hasadékvulkánok uralták a területet. Ennek, illetve a későbbi kőbányászati tevékenységeknek köszönhetően láthatjuk ma az egykori vulkán gyomrában megszilárdult kőzeteket, amelyek nemhogy Európában, hanem világviszonylatban is egyedülállónak számítanak.  

A lenyűgöző földtani kincseket Bér központjából, a zöld+ jelzéstől startolva, majd a hegy lábától a zöld sáv jelzést követve fedezhetjük fel. Először a bámulatos, természet formálta andezitcsúszda látványát zárhatjuk emlékeink közé. Majd az andezitömlést magunk mögött hagyva a Nagy-hegy tetejére törünk fel, miközben mohával fedett, szürke kőtenger vesz le újra a lábunkról. Végül túránk csúcspontján, a Nagy-hegy bércén festővászonra illő látvány jár ajándékul kitartásunkért. 

Úrkúti őskarszt, Ajka 

A Bakony lankáinak ölelésében, Ajkától alig 10 km-re tárul szemeink elé a nemzetközi viszonylatban is egyedülálló geológiai ritkaság, az Úrkúti őskarszt. Az óriások világát megidéző sziklakatlan 100 millió éves falai dinoszauruszok korát elevenítik meg. Sajátos mikroklímájának köszönhetően pedig számos árnyéktűrő növényfajra ténylegesen is rátalálhatunk a több Celsius fokkal hidegebb környezetben. A vadregényes dzsungelbe a monumentális földtani képződmény körül 1 km hosszan kanyargó, Csárda-hegyi tanösvényen ereszkedhetünk le. 

Jakab-hegy, Mecsek 

Nem mindennapi kultúrtörténeti és geológiai csodákat őriz a Jakab-hegyen futó túraútvonal, amely méltán vált a Mecsek legszebbikévé. A mennyek világára hajazó Éger-völgy varázslatos vidékéről induló zöld turistajelzésről startolva fedezhetjük fel a hegy értékeik. Utunk során pedig a piros háromszög, majd a kék jelzés lesz a segítségünkre a tájékozódásban.  

Jakab-hegyi kalandjainkat először a mendemondákkal övezett Babás-szerkövek fűszerezik meg. A mese szerint kővé vált családot magunk mögött hagyva pedig egy hajdani földvár sáncaira is rálelhetünk. Mígnem elérjük a szerelmével mélybe vágtázó Zsombor emlékét őrző Zsongor-követ. Itt érdemes egy pillanatra megállni, és csak élvezni mi szemünk elé tárul, mielőtt visszaereszkednénk a szintén lélegzetelállító Éger-völgybe.

Bazaltorgonák-tanösvény, Szent György-hegy 

A Tapolcai-medence vulkanizmusának köszönhetjük, hogy napjainkban 30 méter magasra törő, akár másfél méter széles bazaltorgonák sora ékesíti a Szent György-hegy mélyét. A lenyűgöző természeti kincseket a Raposkai bányaudvartól induló, 4 km hosszú tanösvényen ejthetjük útba.

A múltba repítő vulkántúránk során magyar tengerünk kéklő víztükre és a közeli tanúhegyek lankái ejtenek bűvkörükbe, miközben a vadregényes erdei ösvényeket, meredek kaptatókat megmászva megérkezünk a Szent György-hegy geológiai csodájához. A kirándulás végeztével pedig vétek lenne megtagadni magunktól a további élvezeteket, így a Lengyel-kápolnát és a Szászi Birtokot mindenképp érdemes útba ejteni.  

Tündér-szikla, Budapest  

Fővárosunk feletti terület hegyvonulatai több millió évvel ezelőtt, a miocén kor alatt fejlődtek ki, miközben változatos formakincsű sziklaalakzatok jöttek létre az eróziós folyamatoknak köszönhetően. Ezen földtani változások egyik legszebb kincse a Tündér-szikla, amelyet egy kis kitérővel, a Normafa hangulatos erdőrengetegéből is megközelíthetünk.

A szikla vidéke egykoron kőfejtőként működött, 1977 óta természetvédelmi terület, ma pedig felejthetetlen kilátást nyújtó, 383 méter magas dolomitszikla szerepében tündököl. A Tündér-szikla, valamint a környék kivételes állat- és növényvilága a Széll Kálmán tértől a 22-es busszal érhető el a legkönnyebben, a Normafától 2 km-re, a Libegő zugligeti állomásától pedig 10 perc sétára helyezkedik el.  

Fedezzetek fel még több lenyűgöző vulkanikus kincset hazánkban:

Tűzhányók földjén: 6 remek túraútvonal vulkánok nyomában

Fedezd fel hazánk gigantikus sziklaformációit, hajtott lávalemezeit, lenyűgöző bazaltorgonáit, s más elképesztő vulkanikus képződményeit.

Funzine

Szent István-tó

Elsőre ugyan természetesnek tűnhet, de a 40 hektáros tavat mesterségesen alakították ki, a Lókos-patak felduzzasztásával. A más néven Nőtincsi-tónak is nevezett horgásztavat eredetileg árvízvédelmi és tűzivíztározóként alkalmazták, később pedig halakat telepítettek a tó vízébe. A különleges növény- és állatvilágának köszönhetően a kirándulók is előszeretettel járnak errefelé, hiszen a sűrű növényzetű, szépen karbantartott tavat egy kellemes, 3 kilométeres sétatáv teljesítésével körbe lehet járni, akár kerékpárral is. A túra jellegét tekintve könnyű, ezért akár családosoknak is tökéletes célpont lehet, a tóparton kialakított tűzrakóhelyeknek köszönhetően pedig még sütögetésre is van lehetőség. Néhány évvel ezelőtt a tavat és környékét természetvédelmi területnek nyilvánították.

Facebook >>

Nőtincsi NemcsakPiac

Idén ünnepelte második születésnapját a Nőtincsi-horgásztó partján, igazán vadregényes környezetben otthonra lelt termelői és kézműves piac. A Nőtincsi NemcsakPiac télen-nyáron mesés hangulatához olyan termelői portékák is hozzájárulnak, mint a háztáji tojás, friss zöldségek, a kamra polcára kívánkozó befőttek, lekvárok és savanyúságok, akárcsak a ropogós kenyerek, kencék, sajtok és a palackba zárt folyékony örömök. A sort még hosszan folytathatnánk, hiszen termelők és kézművesek garmadája árulja remek portékáit minden hónap harmadik vasárnapján a piacon, ahol üdítő programokkal is várják az arra járókat.

Facebook | Tovább a szeptemberi eseményre >>

Alpaka Farm a Seholszigeten

A Naszály lábánál fekvő csendes kis faluban található Alpaka Farm és Seholsziget Élménypark tulajdonosai még 2007-ben, Ausztráliában szerettek bele a kedves alpakákba. 2008-ban az első saját példánnyal gyarapították állatsimogatójukat, és az állat barátságos természetével olyannyira belopta magát a szívükbe, hogy mára már 11 alpaka tartozik a farm lakóihoz. A parkban csoportos és egyéni alpakafoglalkozásokon vehettek részt, amely során megismerhetitek a kíváncsi állatokat, etethetitek és vezethetitek őket, megtapinthatjátok a puha alpakagyapjúból készült hipoallergén termékeket. Fontos infó, hogy a farm látogatása online regisztrációhoz kötött.

2610 Nőtincs, Diófa út 41. | Weboldal

Ha benneteket is rabul ejtett a Cserhát szépsége, keressétek fel Nőtincs környékének kincseit. A település szomszédságában bújik meg a sejtelmes Hársas-tó, amely körül egy könnyed sétát tehettek. De errefelé található a családbarát Gyadai tanösvény is, ahol egy igazi függőhídon sétálhattok át. Ha még így sem akar szűnni kalandvágyatok, fedezzétek fel a hegység legszebb látnivalóit.

Osszátok meg velünk képes beszámolóitokat a "Magyarország legszebb helyei" Facebook-csoportunkban, amelyhez ITT tudtok csatlakozni.

Nógrád vármegye számtalan csodát rejt:

Látnivalók a Börzsöny kapujában: 6 felfedezésre váró látnivaló Diósjenőn és környékén

Árnyas erdei ösvények, lenyűgöző panorámák és egy békés tó is rejtőzik a Börzsöny kapujában.

Funzine

A Cserhát legmagasabb pontján, a 466 méter magas Sasbércen bújik meg az ország egyik leginkább mesébe illő kilátótornya. A Sasbérci kilátót Franz Zell, müncheni építész tervezte Pappenheim Szigfrid gróf megbízásából.

A gróf feleségének, Károlyi Erzsébetnek építtette a bajor házikóra hasonlító kilátót, mely megjelenésében olyan, akárcsak egy magaslatra épített mesebeli házikó.

A kilátó alsó szintje hajdanán a gróf erdészének és családjának szállásaként, míg emelete vadászok pihenőhelyeként szolgált. A kilátót több mint 70 éve nem lakják már, állapotromlása miatt pedig kétszer is sor került a felújítására.

Buják település nevezetességének számító messzelátóban egy kisebb kiállítás megtekintésére is lehetőség nyílik, mielőtt a kilátóból nyíló körpanorámában lelnénk örömünket. A kilátó előtt sütögető- és piknikezőhely is a megpihenni vágyó kirándulók rendelkezésére áll.

Megközelítésére autóval és egy erdészeti tanösvényen keresztül gyalogosan, akár nagyobb gyerekekkel együtt is vállalkozhatunk.

A kilátó a nyári időszakban hétvégente 9 és 17 óra között ingyenesen látogatható, nem érdemes tehát kihagyni, ha a környéken kirándultok.

A "Magyarország legszebb helyei" Facebook-csoportunkban még több csodálatos kirándulóhelyet találhatsz! Ha szívesen csatlakoznál, kattints IDE!

(Nyitókép: Shutterstock)

Ha még több mesés kirándulóhelyet fedeznétek fel a családdal:

Kalandos vakáció: 6+1 családbarát kirándulóhely az Északi-középhegységben

Töltsétek kalandosan a végeláthatatlannak tűnő nyári szünetet, és fedezzétek fel hazánk északi részének nemcsak mesés, de családbarát kirándulóhelyeit is! 

Funzine

A különleges andezitoszlopok titka

A fővárostól 60 kilométerre, Bér mellett magasodik a Nagy-hegy, ahol 13–15 millió évvel ezelőtt még egy sekélytenger vize hullámzott, amelyből szigetként emelkedtek ki az időről időre izzó kőzetolvadékot pöfékelő hasadékvulkánok. A vízzel körülölelt tűzhányók vidéke később lecsillapodott, a jelenleg is zajló erózió úrrá lett rajta, így mára csupán a vulkán gyomrában megszilárdult kőzetek maradtak ránk.

Napjainkban több kilométer hosszan nyúlnak el ezek az andezittelérek, amelyek a XX. századi kőbányászatnak köszönhetően kerültek a felszínre. Az Európában egyedülállónak, de még világviszonylatban is ritkának számító andezitoszlopok különlegessége abban rejlik, hogy az oszlopos szerkezet inkább a bazaltokat jellemzi. Sőt, a Nagy-hegyi andezitoszlopnál látható, kifelé hajló oszlopok a bazaltokban is kivételesek, nemhogy az andezitben.

Út a geológiai csodák felé

A nem mindennapi geológiai képződményeket Bér központjából startolva, a zöld+ jelzést követve, majd a hegy lábától a zöld sáv útvonalon közelíthetjük meg. A faluból kiérve a Bér-patak völgyében egyre magasabbra törünk, miközben utunk elvezet a Kőtár épületéhez.

Itt több, a környékre jellemző kőzetmintával is megismerkedhetünk. Majd a betonépülettől továbbállva már közel lesz a várva várt, lenyűgöző földtani kincs.

A Kőtártól csupán pár métert kell felfelé haladnunk, s kisvártatva az erdő sűrűjéből felsejlenek a lenyűgöző szürke formák, mígnem oldalról nézve teljes valójában tűnnek fel előttünk az andezitoszlopok.

A bámulatos, természet formálta kőcsúszdának jobbra tartva búcsút intünk, s a túraútvonalunk felvezet a Nagy-hegy tetejére, miközben újfent elképesztő élményben lehet részünk, a mohával fedett, szürke kőtengeren átlépdelve.

Itt nem csak az andezitömlés vehet le a lábunkról, hanem a Szanda- és a Várhegy csúcsaira, valamint a hosszan elnyúló szántóföldekre nyíló festői panoráma is. Ha eleget legeltettük szemünket a békés táj részletein, akkor már csak a Nagy-hegy csúcsa maradt hátra, ahol szintén ámulatba ejtő kilátás vár ránk.

Fedezzétek fel a Mecsek bámulatos panorámapontokkal teli körtúráját:

Lenyűgöző panoráma tárul elénk a Mecsek természetes kilátóteraszáról

Az Oroszlánkirály ikonikus jelenete elevenedik meg a szemünk előtt a Mecsek különleges sziklaformációját látva.

Funzine

Kiemelt kép: Aktív Magyarország

Gyadai tanösvény, Szendehely

A Börzsöny és a Cserhát hegyei között vezető, 13 állomásos Gyadai tanösvény egy változatos, élményekben és izgalmas látványelemekben bővelkedő, kicsik és nagyok számára egyaránt ideális túraútvonalat takar. Kiindulópontunk a Katalinpusztai Látogatóközpont: innen a zöld T-jelzést követve egy darabig a Lósi-patak vonalában haladunk, majd két hídátkelés után megérkezünk egy tágas rétre. A tisztásról bal kéz felé fordulunk le, bakancsunkat a mesebeli ártéri erdőt átszelő pallósoron lépdelve tartjuk szárazon, majd kiérünk egy újabb rétre, aztán vissza a Lósi-patak völgyébe, ahol egy billenőhíddal is találkozunk, mielőtt kitoppanunk a Naszályhoz tartozó Gyadai-rétre. Ezután következik csak túránk csúcspontja: a mély szurdokvölgy felett átívelő, 15 méter hosszú függőhíd. A híd után nincs más dolgunk, mint követni az Országos Kéktúra vonalát, és egy óra múlva már vissza is érünk túránk origójához.

Látó-hegy, Vác

Ha regényekbe illő kalandra vágytok, akkor irány a Vác mögött magasodó Naszály, ahol hazánk egyik legszebb kilátópontja, az 534 méter magas Látó-hegy sziklás orma található. A kilátópont nem véletlenül kapta ezt az elnevezést, hiszen az év bármely szakaszában ráláthatunk innen a hegy alatt fekvő Vácra, de gyönyörű panoráma nyílik a hegyről a Budai- és a Visegrádi-hegységre, valamint a Dunakanyart körülölelő hegycsúcsokra is, így új perspektívából ismerhetitek meg a Duna kanyarulatát. A túra Kosdról indul és ide is érkezik vissza 10 km és 460 méternyi szintkülönbség után.

Bánki-tó

A Budapesttől egyórás autóútra található Bánk az utóbbi években a Bánkitó Fesztivál révén került fel a városi fiatalság térképére. Egész évben megér egy kitérőt az apró tó, hiszen a Cserhát lankái között rejlő, csillogó gyöngyszem a legszebb őszi andalgásaink helyszínéül szolgálhat. A közel 8 hektáros tó körül sétaút vezet, amelyet körbejárva minden irányból megcsodálhatjuk a néhol erdővel szegélyezett vízpartot. A 90 méter hosszú partszakaszon pedig megannyi stég várja a horgászokat.

Szandai várrom

529 méter magasan, a Cserhát egyik legszebb vulkáni csúcsán épült Szandavár, melynek első írásos említése 1301-ből származik. Mátyás király idejében az esztergomi érsek, később a Báthory család birtokolta, végül a törökök foglalták el 1546-ban. Napjainkban az öregtorony egyetlen falmaradványa, illetve a vízgyűjtő kerek falai emlékeztetnek az erődítményre. Az ámulatba ejtő, távolabbi hegységek vonulatait is magába foglaló panoráma miatt vétek kihagyni.

Sasbérci-kilátó, Buják

A Cserhát legmagasabb pontján áll a mesébe illő Sasbérci-kilátó, amelyet még Károlyi Erzsébetnek építtetett a férje az 1910-es években. Az alsó szintjének lakóépületében egykor a gróf erdésze lakott a családjával, míg felső szintje vadászszállásként funkcionált. Egészen az 1950-es évekig tehát otthonként is szolgált a kilátó, amelyet azóta már kétszer felújítottak, valamint egy apró kiállítással is gazdagítottak.

Az épületet áprilistól októberig ünnepnapokon és hétvégente lehet látogatni.

Páris-patak völgye

A Cserhát szurdokvölgyének folyó által vájt, megkövült ősvilága 350 méter hosszan járható, azonban a 2-3 méter széles, 20-30 méter magas falakkal szegélyezett völgy látványa akár órákra is itt marasztalhat minket. A palóc Grand Canyonként is emlegetett szurdok főágában geológiai tanösvény fut, majd egy idő után azonnal szűkül a tér, és a hasadék oldalfalain az egyre magasabbra szorult buja növényzetre lehetünk figyelmesek. Az üledékes oldalfalon a földtörténeti korok emlékeit fedezhetjük fel, miközben az egykori folyó medrében a fatörzsek visszamaradott lenyomataira, az Európában is igen ritka, úgynevezett fatörzsbarlangokra bukkanhatunk. Túránk egy ámulatba ejtő szűkületben ér véget, ahol a visszahajló sziklafalat hatalmas lelógó páfrányok díszítik.

Hollókő és a vár

A világörökség részét képező palóc község, Hollókő a XVII–XVIII. században kialakított hagyományos településforma, a tradicionális építészet, valamint a XX. századot megelőző falusi élet élő példája. A mai napig lakott település Ófalujába érkezve a festői falukép mellett a falu-, posta- és babamúzeum, a szövőházak, a tájház, a katolikus templom repít vissza minket a múltszázadi időkbe. Innen a Vártúra tanösvény vezet a XIII. században épült várig, ahol a középkori időket megidéző kiállításokat tekinthetnek meg a látogatók.

Kéz-kilátó, Felsőtold

A Hollókő és Felsőtold közötti egyik tisztáson találhatunk rá a holtfákból készült, kezet formázó kilátópontra, melyet a Farkaskútvölgy lovaspark kezdeményezésére Csíkszentmihályi Benjámin készített 2020-ban. A kilátó tenyerébe egy 4-5 fokból álló lépcsőn juthatunk fel, sőt akár a kilátó hüvelykujjára is felmászhatunk. Bármelyiket is válasszuk, a Cserhát hullámzó dombvidékének panorámája mindenképp levesz majd a lábunkról.

Csővári vár

A Pest megye határán található apró község, Csővár középkori eredetű várromokat rejt, elődjének építését feltételezhetően IV. Béla király rendelte el valamikor a 13. század folyamán. A falu központjából körülbelül egy óra séta alatt lehet megközelíteni a 333 méter magas Vár-hegy tetején található romokat, ahonnan szép kilátás nyílik a Cserhát lankáira, valamint Csővár békés településére. A várnál kiépített pihenőhelyet nem fogtok találni, környéke kissé elhagyatott, ezért érdemes óvatosan közlekedni az omlások, gödrök és szakadékok közelében – egyedi báját talán éppen ez a különös vadregényesség adja.

Prónay-kilátó, Alsópetény

A Romhányi-hegyen, a Kecske-kő csúcsára épült, 26 méteres Prónay-kilátóhoz szelíd, erdős dombokon vezet át az út. A 2017-ben átadott kilátótornyot a Kéktúra útvonaláról egy rövid kitérővel közelíthetjük meg. A legmagasabb pontot ígérő 128 lépcső ne tántorítson el senkit sem, hiszen a pihenőszintekkel kialakított magaslest kényelmesen megmászva, madártávlatból kémlelhetjük a környező falvak vonalai által megrajzolt régiót.

Kőlyuk-oldal, Kishartyán

A bájos Nógrád megyei kisközség határában nem mindennapi természeti képződmény várja a kíváncsi túrázókat. Kishartyán története egészen a középkorig nyúlik vissza, a különleges természeti képződmény azonban még annál is régebbre. A hozzávetőlegesen 300 méter hosszan elnyújtózó és csaknem 30-40 méter magas Kőlyuk-oldal sziklája egy 30 millió évvel ezelőtti tenger partvidékén jött létre, melyről tengeri üledék és a világosabb rétegben talált cápafogak árulkodnak. A barlanghoz egy kőfalba mélyített, korláttal szegélyezett és több pihenőhellyel is ellátott meredek lépcsősoron lehet feljutni.

Ipolytarnóci ősmaradványok

Ipolytarnócon, egy 17 millió évvel ezelőtti, vulkáni katasztrófa által elpusztított ősvilág páratlanul gazdag ősmaradvány-lelőhelyén barangolhatunk. A természetvédelmi terület legjelentősebb ősmaradványai közé cápafogak, kövesedett fák, levéllenyomatok és ősállati lábnyomok tartoznak, amelyekről egy világszínvonalú kiállítást is megtekinthetünk. Mindezek mellett a geológiatanösvényt, a kőzetparki és kősziklaösvényt, a miocén erdőt, valamint a lombkoronasétányt is felfedezhetjük.

3138 Ipolytarnóc, Külterület 039 hrsz. | Weboldal

Salgó vára

Ajánlónk végére hagytuk ezt a Cserhát északi részén vezető, 8 kilométeres túrát. Salgóbánya központjából a piros kereszt és a sárga sáv jelzések mutatják az irányt a vulkáni magaslaton álló Salgó vára felé: a tatárjárás után épített, három részből álló kővár eredetileg Somoskő és Fülek várával együtt szolgálta a térség védelmét. A várból csodálatos kilátás tárul elénk Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű bazaltfennsíkjára, valamint túránk következő állomására, a Boszorkány-kő néven is illetett Kis-Salgóra, ahonnan a népi emlékezet szerint régen a boszorkánysággal vádolt asszonyokat a mélybe taszították.

A közeli Börzsöny is bámulatos helyeknek ad otthont:

11 mesés kirándulóhely és természeti kincs a varázslatos északi hegységben

Válogatásunkban 11 csodás látnivalót találtok, amely bemutatja a hegyvonulat sokszínű vidékét.

Funzine

A Sasbérci-kilátó egy alig néhány ezer fős település, Buják fennhatósága alá tartozik, a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzetben. Építtetése Gróf Pappenheim Szigfrid nevéhez köthető, aki feleségének, Károlyi Erzsébetnek szeretett volna kedveskedni a kilátóval, az 1910-es években.

Építészeti megoldásait tekintve a Sasbérci-kilátó egyedülállónak számít hazánkban, hiszen csapott tetőszerkezetével és kőfalával olyan, mintha egy Disney-meséből inspirálódott volna a tervező, Franz Zell német építész.

A kilátó sokáig lakóházként szolgált, hiszen az alsó szintjén korábban a gróf erdésze lakott a családjával, a felső szintet pedig vadászok szálláshelyeként használták. Ez egészen az 1950-es évekig így is maradt, majd kétszer felújították az épületet és egy kiállítással is gazdagították.

A kirándulókra is gondoltak, ezért asztalokat, padokat és sütögetésre alkalmas területet alakítottak ki közvetlenül a kilátó alatt, ahol kellemes időt tölthetünk el a túra közben.

Fontos tudnivaló, hogy a kilátó áprilistól októberig látogatható, kizárólag hétvégente és ünnepnapokon, reggel 9 órától 17 óráig.

Megközelíteni Buják irányából érdemes, innen egy kellemes erdészeti úton haladhatunk felfelé, akár gyalog, akár kerékpárral. Amennyiben autóval érkezünk, egy könnyű kis sétára számíthatunk a parkolótól.

További lenyűgöző látnivalók a térségben:

Mesébe illő látnivalók rejtőznek Palócföld festői fekvésű falvaiban

Ha Palócföldön jártok számos látnivalóra: régmúlt időket megidéző falvakra, lélegzetelállító panorámákra, mesebeli kilátókra, középkori várakra bukkanhatok.

Funzine

A cserháti lankákra épült Hollókő mesebeli utcaképe a magyar kollektív tudattalan kikerülhetetlen részét képezi: a fehérre meszelt, kontyolt nyeregtetős házak, a macskaköves Fő utca, na meg a templom fából készült, sötétre festett harangtornya egy élő település kellékei, amit legegyszerűbben egy 3000 forintos sétálójegy birtokában térképezhetünk fel. A felújítás alatt lévő vár nyitását márciusra ígérik, addig is érdemes felkeresni a Hollókői-patak mentén futó, a mosótavak történetét bemutató Kertek-alja tanösvényt, valamint a Felsőtold és Hollókő határában felhúzott, különleges kialakítású Kéz-kilátót.

Nem messze innen találjuk a Cserhát egyik legmagasabban fekvő és legrégebb óta lakott települését, Garáb parányi zsákfaluját, mely az ország egyik legnagyobb buddhista templomának szolgál otthonául. A Mahayana Buddhista Egyház vendégházakkal, japán fürdővel, emufuttatóval, baromfiudvarral, gyönyörű kerttel és a világ legnagyobb, két és fél tonnát nyomó terapeutikus hangtálával várja a látogatókat, akik a takaros község szívében helyet foglaló fogadó épületében vásárolhatják meg belépőjegyüket.

Kalandos hosszú hétvége Nógrád megyében

Látnivalók Hollókőn, Garábon és a Bánki-tónál.

Funzine

A Cserhát északi peremterületén található Páris-patak völgye Magyarország egyik leglátványosabb túraútvonalát rejti magában. A Palóc Grand Canyonként is ismert, átlagosan 15-20 méter mély és néhol csak néhány méter keskeny szurdok Nógrádszakál és a Szlovákiához tartozó Rárósmulyad között húzódik, kialakulása több millió éven át zajlott, felfedezése viszont alig vesz igénybe több mint három órát.

A kilátók szerelmeseinek Alsópetényt és Magyarnándort ajánljuk figyelmükbe: a hozzájuk tartozó Prónay- és Nagy-kilátó csodálatos panorámát kínál a Cserhát és messzebbi hegységek vonulataira, de a Prónay-kastély és a festői fekvésű Rézparti-víztározó is remek időtöltést ígérnek, de túrakedvelő olvasóinkról sem feledkeztünk meg!

Bujáki kalandok

A 13 kilométer hosszú, közepesen nehéz gyalogtúra a bujáki fából faragott sárgarigótól indul. Első megállónk a kis kápolnával koronázott Kálvária, ahonnan nincs messze következő látnivalónk, a bujáki várrom. A 13. században épült vár legalább öt alkalommal cserélt gazdát a török-magyar harcok alatt. A csereberének a törökök egy jókora robbantással vetettek véget 1666-ban, a mecsettel is rendelkező vár azóta pusztuló rom.

Innen a zöld Z-jelzésen folytatjuk utunkat az Egidus-forrás melletti pihenőig, majd megmásszuk a 466 méter magas Sasbércet, ahol az ország egyik legszebb kilátója, a vadászkastélyból kialakított, csak hétvégén látogatható Sasbérci-kilátó fogad minket. Lefelé haladva először a Kis Mész-hegyet érintjük, majd a Buják-patakot követve megérkezünk a régi andezitbányához, végül pedig vissza Buják központjába.

Vártúra a Cserhátban

9 kilométeres körtúránk Szandaváralján veszi kezdetét. Az Országos Kéktúra jelzését követjük, a Mária-forrást elhagyva egy erdei emelkedőn haladunk tovább, majd a kék L-jelzésre váltunk, amiről le sem térünk a páratlan panorámát kínáló középkori várromig. A vulkáni kúpra épült szandai vár története a megszólalásig hasonlít bujáki rokonához, annyi különbséggel, hogy ezt a várat a magyar hadak rombolták le még a 16. század közepén.

A hegytetőről leereszkedve a szandavári andezitbánya felé vesszük az irányt, ahol feltárul előttünk a 15-20 millió évvel ezelőtt működő vulkán belseje. A bányaudvar után kövessük a zöldsáv-jelzést vissza Szandaváraljára, és ha esetleg belefér az időnkbe, keressük fel a becskei Megvilágosodás-sztúpát.

Vulkánok nyomában

A végére hagytuk a legkönnyebbet, a Cserhát északi részén vezető 8 kilométeres túránkat. Salgóbánya központjából a piroskereszt- és a sárgasáv-jelzések mutatják az irányt a vulkáni magaslaton álló Salgó vára felé: a tatárjárás után épített, három részből álló kővár eredetileg Somoskő és Fülek várával együtt szolgálta a térség védelmét. A várból csodálatos kilátás tárul elénk Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű bazaltfennsíkjára, valamint túránk következő állomására, a Boszorkány-kő néven is illetett Kis-Salgóra, ahonnan a népi emlékezet szerint régen a boszorkánysággal vádolt asszonyokat a mélybe taszították.

Ezután az országhatáron átnyúló Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark látogatóközpontja és az Eresztvényi kőbányák geológiai tanösvény következik, majd visszatérünk Salgóbánya piciny településére.

A Cserhát ötször

Megjött a kedvetek egy kis téli barangoláshoz a Cserhát hullámzó lankáin? Akkor mutatjuk az irányt kedvenc éttermünk, borászatunk, szállásunk, kulturális és családi úti céljaink felé!

Bableves Csárda | Pite Pincészet | Prónay-kastély | Forgách-kastély | Ipolytarnóci Ősmaradványok Miocén Parkja

Bableves Csárda, Alsótold

A 21-es főútról Hollókő felé vezető út mellett, Alsótold határában várja az éhes szájakat a kultikus Bableves Csárda. A klasszikus nógrádi ízek üdítően autentikus lelőhelyéről van szó, ahol palóc népművészeti motívumok, készséges kiszolgálás és bőséges adagok nyújtanak testi-lelki felfrissülést a túrázásban megfáradt vendégeknek. A levesek közül a hagyományos receptúra szerint készített palóclevest és a babgulyás csárda módra tételeket emelnénk ki, utóbbi marhahús, parasztkolbász és füstölt csülök hármasával dönt le a lábunkról, főételek frontján pedig pörköltek, pecsenyék és olyan felvidéki finomságok közül válogathatunk, mint például a tócsni vagy a sztrapacska.

3069 Alsótold, Bablevespuszta 7/8.

Pite Pincészet, Pásztó

A pásztói Pite Pincészet öthektárnyi ültetvényen termeszt Irsai Olivér, chardonnay, oportó, merlot, cabernet franc és veltelini szőlőfajtákat, amiket aztán kézműves és terméskorlátozó technológiák segítségével elegánsan savas, érett tanninokat tartalmazó borokká dolgoznak át. A Mátrai borvidék nyugati részén, a Cserhát és a Mátra ölelésében megbújó családi birtokon ugyanúgy találunk ötvenéves és viszonylag új telepítésű tőkéket, a hordókban fajtaborokat és a különböző szőlők, valamint a terület adottságait ötvöző házasításokat is: ilyen a pincészet birtokbora, a 2013-as évjáratú, gyümölcsös ízvilágú Csenter Cuvée, amely cabernet franc, merlot, cabernet sauvignon és turán fajták összeállításával készült.

3065 Pásztó, Alkotmány út 21.

Prónay-kastély, Alsópetény

Nógrád megye számtalan nemesi kúriája közül csak kevés érte meg a 21. századot, közülük is még kevesebb, amely a mai napig használatban van. Az alsópetényi Prónay-kastély ezen kivételesen szerencsés arisztokrata rezidenciák közé tartozik: az 1750 körül barokk stílusban felépült épületegyüttes műemléki igényű felújítása tíz évvel ezelőtt fejeződött be, múlt és jelen tökéletes összhangját eredményezve. A korhű berendezésű Nagykastély, az épület alatt húzódó borospince, a ligetes, erdőszerű kastélypark, valamint az innovatív wellnessrészleggel, multifunkcionális jógateremmel és szaunavilággal felszerelt Balance Spa garantálják a teljes kikapcsolódást.

2617 Alsópetény, Kossuth Lajos út 34.

Forgách-kastély, Szécsény

Az északról méretes angolparkkal szegélyezett szécsényi Forgách-kastély elődjének története a 14. század második harmadáig nyúlik vissza. Az egykoron várfallal körülvett, többtornyos, négyszögletes várkastély fénykorának a török pusztítástól való félelem vetett véget 1663-ban, mikor is a várat védeni hivatott idősebb Koháry István a közeledő török hadak hírére felgyújtotta az épületegyüttest és a biztonságosabb Fülekre vonult vissza. A romos épületet fia, az ifjabb Koháry javíttatta ki, a ma látható, H-alaprajzú, barokk stílusú kastélyt azonban már a Forgách családnak köszönhetjük, akik az 1753-1763 között lezajlott nagyszabású átalakítást elrendelték. A kastély ma a Kubinyi Ferenc Múzeum helytörténeti, régészeti és vadászati-vadgazdálkodási kiállításainak ad helyet.

3170 Szécsény, Ady Endre utca 7.

Ipolytarnóci Ősmaradványok Miocén Parkja

Habár a szlovák-magyar határ mentén fekvő Ipolytarnóc első említése a 14. századból származik, története sokkal régebbre nyúlik vissza, ahogy ezt a környéken az 1830-as évek óta zajló ásatások újra és újra bebizonyítják. A természetvédelmi területen működő, akadálymentesített Ipolytarnóci Ősmaradványok Miocén Parkja a Paratethys fenekétől a vulkánok tetejéig ívelő időutazásra csábítja a családokat, hétmillióéves bükkábrányi ősfák mellett a világ legnagyobb megkövesedett Pinus-féléjével, cápafogakkal, levélnyomatokkal, ősi lábnyomokkal, folyamatban lévő feltárásokkal, 3D-ben megelevenedő őslényekkel, valamint számos izgalmas tanösvénnyel, köztük a némi bátorságot igénylő Tuzson lombkoronasétánnyal.

3138 Ipolytarnóc, Külterület 039 hrsz