A hosszú ideig lezárt, majd teljes körű felújításon átesett erőd mostantól nemcsak kilátópontként, hanem nyitott közösségi térként is működik: a belső terület egy 6000 négyzetméteres, mindenki számára ingyenesen látogatható közparkká alakult.

A megújulás egyik legfontosabb eleme, hogy az egykor zárt erődfal több ponton átjárhatóvá vált, így a Citadella már nem elválaszt, hanem összeköt. Az új bejáratoknak köszönhetően könnyebben átjárható a hegy két oldala, miközben a gyilokjárókról és kilátóteraszokról továbbra is Budapest egyik legszebb panorámája tárul elénk. A környező zöldfelület is jelentősen bővült: a park immár mintegy 20 ezer négyzetméteren terül el, ahol különleges növényritkaságokkal is találkozhatunk.

Az új Citadella nemcsak sétára invitál. Kávézó, fagylaltozó és ajándékbolt is helyet kapott az erődben, az akadálymentesítésnek és az új felvonóknak köszönhetően pedig mindenki kényelmesen felfedezheti a különböző szinteket. A megújult Szabadság-szobor és az erőd energiatakarékos díszkivilágítást kapott, amely különleges alkalmakkor látványos fényjátékot ígér.

A nyitás másik nagy újdonsága A Szabadság Bástyája című kiállítás, amely a nyugati rondellában kapott helyet. A mintegy 1700 négyzetméteres tárlat a magyar történelem meghatározó pillanatait és alakjait mutatja be látványos építészeti megoldásokkal.

A Citadellával kapcsolatos legfrissebb információkról, az ünnepélyes megnyitó részleteiről és a kiállítás ingyenes látogatásáról ide kattintva tudtok tájékozódni.

A Bükkben is újdonság vár:

Újjászületett hazánk egyik legrégebbi műemléke, mely a Bükk lábánál őrzi több évszázad titkát

Már nem kell sokat várni, és ismét látogatható lesz kalandos történetű műemlék, a bélapátfalvi ciszterci apátsági templom.

Funzine

A Várkert Bazárnál február 20-tól, az egykori erőd sorsa mentén bontakozik ki Budapest történelme, az „Elnyomástól szabadságig – a Gellért-hegyi Citadella története” című tárlatnak köszönhetően.

Korabeli képek és építészeti részletek idézik meg a Citadella katonai megszállását, ideológiai jelképpé válását, majd közösségi térként való újjászületésének folyamatát – vagyis azt, hogy miként formálta a hatalom, a város és az emlékezet a Citadella jelentését egészen napjainkig, amikor is az egykor zárt katonai erőd mindenki számára nyitott, átjárható városi térként, új közparkként és történelmi élménytárként születik újjá. A Citadella felújítása a tervek szerint idén a végéhez ér, és márciustól újra látogatható lesz az ikonikus erődítmény.

A kiállítás 2026. február 20-tól április közepéig tekinthető meg a Várkert Bazár Glorietthez vezető rámpáján.

A Keleti pályaudvart is érdemes útba ejteni:

Ingyenes, nagy sikerű fotókiállítás költözött a Keleti pályaudvar patinás termébe

A Keleti pályaudvar patinás Lotz-termében különleges vizuális élmény várja az átutazókat és a városlakókat egyaránt.

Funzine

A munkálatok egyik leglátványosabb elemeként megnyitották a falakat az északi és a déli oldalon. A Szabadság-szobor mögött egy látványos lépcsősort alakítanak ki, amelyen keresztül a látogatók közvetlenül beléphetnek az erőd parkjába. A megújult ágyútoronyban a magyarság szabadságküzdelmeit bemutató kiállítást hoznak létre a Szabadság Bástyája címmel.

Arra a talapzatra, ahol korábban a szovjet katona szobra állt, egy keresztet állítanak. A restaurálási munkálatokat követően elkezdik a szobor körül lévő terasz új kialakítását, amely megjelenésében illeszkedni fog a Citadella megújuló külső és belső közparkjaihoz.

A több szakaszból álló munka várhatóan 2026-ra fejeződik be, ebben az időszakban várható a kiállítás megnyitása is.

További látványtervek a Citadella felújításáról:

Augusztus végéig még elcsíphetitek a Margitszigeti szökőkút műsorát:

Új, ingyenes Disney-műsorral varázsolja el a közönséget a Margitszigeti Szökőkút

Minden péntek és szombat este ingyenes Disney-műsor várja a látogatókat a Margitszigeti Zenélő Szökőkútnál idén nyáron!

Funzine

A megújuló Citadella másfélszer annyi zöldterülettel várja majd a látogatókat, mint eddig. Az erőd falain belül egy 6 négyzetméteres közpark, új kilátóteraszok, tó és kávézó is helyet kap.

A munka 2022-ig tartó első ütemében elvégzik az erőd külső falainak rekonstrukcióját és belső udvarának rendbetételét. A falak átvágásával szabadabbá válik az erőd és a Gellért-hegy két oldala között is egyszerűbb lesz az átjárás. Az erőd keleti oldalán egy látványos lépcsősort alakítanak ki, amelynek segítségével a látogatók a Szabadság-szobor felől könnyen megközelíthetik az erődöt.

Új kilátóteraszok is létrejönnek, ahonnan a Citadellára látogatók a jövőben élvezhetik majd a különleges panorámát. Az északi bástyáról az Erzsébet hídra és a pesti oldalra, a keleti teraszról a Szabadság hídra, a déli bástyáról Kelenföldre, míg az ágyútorony épületének tetőteraszáról a Margit-szigetre, a Budavári Palotára és a Széna térre lehet rálátni.

A most megkezdett munkálatok ideje alatt az erőd körüli sétány és a Szabadság-szobor előtti terasz nem látogatható. A hegy tetejére a Gellért tér felől kerülőúton lehet felérni, amelyet az ösvények, hegyi utak elágazásánál kihelyezett tájékoztató táblák mutatnak majd. Az egyedülálló panoráma az autóparkoló melletti, északi kilátópontról továbbra is élvezhető.

Íme a megújuló Citadella látványtervei!

Forrás: MTI

Szeptember eleje óta elérhető a jelenleg 12 e-ösvényt tartalmazó Digitális Vándor app, amely nemcsak ismert és a köztudatban kevésbé elterjedt sétautakra és tanösvényekre kalauzolja el a magyar erdők és tisztások önjelölt Maugliajit, hanem rögtönzött biológiaórát is tart a természet lágy ölén.

Ezek a „tanórák” szerencsére a maguk előnyére fordítják a 21. század adta technológiai lehetőségeket: a mobiltelefon képernyőjén zajlanak, mindössze párpercesek, izgalmasak és elsődleges céljuk a tudásátadás. A kijelölt útvonalakon haladva rövid, lényegre törő tájékoztatókat olvashatunk a minket körülvevő növény- és állatvilágról, ikonikus épületekről és régi mesterségekről, de különböző kérdések és játékok is színesítik a természetjárást, sőt, jó válasz esetén az AR (kiterjesztett valóság) segítségével a terület felfedi szabad szemmel nem mindig látható kincseit.

Budapesten egyelőre két e-tanösvényen barangolhatunk: a nyolcállomásos Gellért-hegy Tanösvényen körbejárhatjuk a hegy több ezer éves történetét, míg a Vuk ösvénye névre hallgató irodalmi sétán gyerekkorunk kedvenc regényének szereplőivel találkozhatunk.

Mi ezúttal az előbbi, kétkilométeres túraútvonal mellett döntöttünk, amely a Gellért-hegy délkeleti lábától (a Szabadság híd budai hídfőjétől) indul, és a Filozófusok kertjében található Buda királyfi és Pest királykisasszony makettnél ér véget. Az applikáció szerint a tanösvény egy óra alatt bejárható, de ha az ember fia minden kilátópontnál megáll gyönyörködni a tájban, és rácsodálkozik az újonnan megszerzett, környezetismeretét bővítő információkra, akkor bizony érdemes dupla ennyi idővel számolni.

Miután felkapaszkodtunk a hegygerincen a fővárosra letekintő Szabadság-szoborig, erőfeszítéseinket egy nagy pohár jéghideg limonádéval és/vagy fröccsel díjaztuk, majd megindultunk a Citadella Duna felőli mentén, ahol túlméretezett napágyakból élvezheti a megfáradt vándor a kilátást, ami mellé érdemes elnyalni egy gombóc kézműves fagyit is, amennyiben tűznek még az indián nyár napsugarai. A pihenő után utunkat az erdei úton folytattuk a Szent Gellért-szobor irányába, ahol szégyenünkre még sosem jártunk, de fel is vettük a szpotot a legszebb budapesti kilátóhelyek listánkra. Innen felgyalogoltunk a Filozófusok kertjébe, ahol éppen elkaptuk a naplementében jógázó, tollaslabdázó, fetrengő és/vagy zenélő helyieket.

Jövő hónapban folytatjuk is a Vuk ösvénye sétával, jöttök velünk?

A Gellért-hegy tetején magasodó Citadellát nemcsak a budaiak, de a turisták is gyakran felkeresik, ha sétálni támad kedvük, örömmel másznak fel a hegy tetejére, és gyönyörködnek a panorámában. Mindeközben alig akad közöttük valaki, aki tudná, hogy az építményt az 1848-as forradalom leverése után, 1854-ben építtetett a bresciai hiéna, Haynau, hogy innen tartsa megfigyelés alatt a gaz, lázadó pest-budaiakat, hogy nehogy még egyszer eszükbe jusson fellázadni az Habsburg uralkodó ellen.

Julius Jacob von Haynau volt az az osztrák hadvezér, aki leverte a magyar szabadságharcot, és azt a feladatot kapta az osztrák császártól, Ferenc Józseftől, hogy teremtsen rendet az országban és Pest-Budán.  Haynau  nagy „lelkesedéssel” vettette bele magát a feladatba. Ő végeztette ki az aradi vértanúkat, ahogy Batthiány Lajost is, több száz, a magyar függetlenségért harcoló katonát záratott börtönbe, a magyar hadsereg másik jelentős részét pedig beolvasztotta az osztrák hadseregbe. Arról is gondoskodott, hogy emlékét biztosan örökre megőrizze a pestiek, méghozzá úgy, hogy megépítette a Citadellát.

A bukás ékes jelképe

Bár az esetek többségében a városok legmagasabb pontjára azért építettek erődítményt, hogy megvédjék a várost, Haynau ennek pont az ellenkezőjét akarta elérni a Citadellával: a pesti lakosságot kívánta állandó figyelem alatt tartani. A véreskezű hadvezér még ágyúállásokat is terveztetett az erődítményre, hogyha a helyzet úgy hozza, tüzelhessenek a város lakóira – szerencsére erre azonban soha nem került sor. A Habsburgok eredetileg egy sokkal hatalmasabb, 220 méter hosszú, 60 méter falvastagságú  erődítményt akartak létrehozni, ám végül az 1850-ben elkezdett építkezés 1854-ig egy 20 méter hosszú, 12-16 méter magasságú fal megépítéséig jutott, tovább pedig már nem is folytatták munkálatokat. (Helyette inkább Komáromban húztak fel egy másik „védőbástyát” az osztrákok. )

Bár 1867-ben, a kiegyezéskor Ausztria és Magyarország viszonya békésen rendeződött, és a Citadella elvesztette minden hadi funkcióját, az utolsó osztrák katonák csak 1899-ben vonultak ki az épületből.

A magyaroknak is értettek a fricskához

Pár évtizeddel később a magyarok bosszút állhattak rossz emlékű Citadelláért. Egyes pletykák szerint az Országház a 19. század végén azért épült éppen a Duna pesti oldalára, a Budai Várral majdnem szemközt, hogy az első dolog, melyet a Várból kilépő király (alias Ferenc József, aki a valóságban Bécsből, és nem Budapestről kormányzott) meglát, az alkotmányos rendszer szimbóluma, a Parlament legyen, mely arra emlékezteti őt, hogy csak a nép akaratával összhangban kormányozhatja az országot.

A sors fintora

Bár Citadellát utálták a pestiek, az osztrák császár elnyomó, abszolutista rendszerének a szimbólumává nőtte ki magát az épület a szemükben, megálmodója, Haynau egy másik történelmi fontosságú épület, pontosabban híd történetében is kulcspozíciót töltött be. A Széchényi kezdeményezésére megépített első dunai kőhidat, a Lánchidat Haynau adta át 1849 novemberében.

Az is a történelem fonák sztorijai közé tartozik, hogy régen Haynaut Budapest megválasztotta a díszpolgárává, mely kitüntetéstől csak 2011-ben fosztotta meg a Fővárosi Közgyűlés.

Ha a Gellért-hegy másik híres látnivalójára, a Szabadság-szoborra is kíváncsi vagy, olvasd el az erről szóló cikkünket.