A főváros bronz miniszobor-felelőse újabb alkotással örvendeztette meg – túlzás nélkül – a főváros egészét felölelő rajongótáborát. Idén ez a negyedik miniszobor, ami felkutatásra invitálja a lelkes rajongókat. A márciusi és április szerzemények után most Óbudán, annak Aquincumi katonai amfiteátrumában kapott helyet a legújabb Kolodko-alkotás.

A főhős ezúttal egy pannóniai légiós, aki a bortól nem kicsit megrészegülve találóan az „In vino veritas”, vagyis „Borban az igazság” jelmondatot kapta. A művész oldalán található videóból kiderül azonban, hogy a miniszobornak párja is akad, méghozzá a horvátországi Pulában.

Nem ez az első eset, hogy egy Kolodko-szobornak idehaza ikertestvére készül. A Szabadság téren található Brekinek például Kárpátalján találjuk az eredetijét, ami annak apropóján született, hogy a környéken a XIX. század második felétől étlapra került a békacomb.

Ha sétálnátok egy jót a belvárosban:

Bronz miniszobrok kalauzolnak bennünket a belváros szívében, az V. kerületben

V. kerületi, Lipótvárosi sétánk során Kolodko Mihály bronz miniszobrainak nyomába eredünk és egy alig egyórás sétaútvonalon keresztül fedezzük fel őket.

Funzine

Az Aquincumot és Újpestet összekötő új híd a 10-es számú főút és az M3-as autópálya bevezető szakasza közt hoz létre új kapcsolatot. A tervezési terület a Bécsi úttól a 2-es számú vasútvonal, majd Körvasút mentén a Marcheggi híddal párhuzamosan az M3-as autópálya bevezető szakaszáig tart, de a projekt magába foglalja a kapcsolódó közlekedési csomópontok, illetve a már meglévő útszakaszok kidolgozását és átdolgozását is.

Az Aquicumi hídnak keresztelt, új dunai átkelő megvalósíthatósági tanulmánytervét és komplex megvalósítását is a Speciálterv Építőmérnöki Kft. készítheti. Az Újpest vasúti hídtól északra létrejövő, 700 méter fesztávolságú építmény megtervezése nem egyszerű feladat, hiszen a többtámaszú híd és a felszerkezet típusára, valamint keresztmetszeti kialakítására is több alternatívát kell kidolgoznia a Speciáltervnek, figyelembe véve, hogy a híd a Duna főága és mellékága felett is átível majd.

A BKK emellett a kapcsolódó új úthálózat nyomvonalára és a közlekedési csomópontokra is több, komplex verziót vár, mivel már korábban is hangsúlyozták, nem egy újabb városi autópályát akarnak létrehozni, hanem egy olyan közlekedési útvonalat, amely szervesen illeszkedik a város szövetébe, és ennek megfelelően több közlekedési forma számára is gyűjtő-elosztó szerepet tölt be.

Forrás: ujpestmedia.hu

10. Lajos utcai temető

Kezdjük a sétánkat az Óbudával szomszédos újlaki Zsigmond tér mellett, a Lajos utca elejének egyik modern irodaházánál: kintről csak egy ókori falrészlet (kőkeretes bejárattal és küszöbkővel együtt) enged következtetni az épület udvarában rejlő kétezer éves kincsekre, köztük síremlékekre és falmaradványokra, amik egyszervolt-funkciójáról egy az ásatás során készült fényképekkel ellátott információs tábla mesél az erre tévedőknek.

9. Nagyszombat utcai amfiteátrum

Innen egy kőhajításnyira, a Kolosy térnél kezdődő Óbudai Promenád túlsó végénél terpeszkedik a katonavárosi amfiteátrum hatalmas romja: a Hannibál tanár úr katartikus befejezése mellett az épületromhoz fűződik még Kurszán magyar fejedelem neve is, aki Anonymous szerint várként hasznosította a 13,000 főt befogadni képes római amfiteátrumot. Érdemes tudni róla, hogy 90×66 méteres ellipszis alakú arénája nagyobb a Colosseuménál: erre azért volt szükség, mert nem csupán cirkuszi játékok és gladiátor viadalok színhelye volt az amfiteátrum, hanem az aquincumi katonák kiképzőközpontja is.

8. Flórián téri táborkapu

Utunkat a Lajos utcán észak felé folytatva, szűk egy kilométer után következik a katonaváros déli táborkapuja, amelynek bejáratát egykoron oszlopsor és a birodalom minden tájáról érkező árukkal szolgáló üzletek szegélyezték. A Flórián téri üzletházzal szemközti romkertben láthatjuk az emeletes, négyszögletű kaputornyok és a városfal derékmagasságú maradványait, valamint az oszlopsor egy részletét.

kép forrása

7. Cella trichora

A táborkaputól az 1-es villamos Bécsi út végállomása felé haladva, a jobb kezünk felé eső panelház-sor mögött, egy szétszabdalt kereszteződés szélén találjuk a Kr.u. 360 körül épített aquincumi Cella trichora és néhány környező épület romjait. A háromkaréjos ókeresztény sírkápolna (amelyhez hasonlót Budapesten még a Szent Rókus kápolna altemplomában láthatunk) jelenleg kissé szomorú látványt nyújt, de ha minden jól megy, hamarosan megújult alakban, egy rendezett és zöld közösségi tér központi elemeként fedezhetjük fel magunknak a pannóniai ókeresztény történelem e kis szeletét.

6. Thermae Maiores

Ha megtapogattunk minden falrészletet, vegyük az irányt újfent a Flórián tér felé! Kevesen sejtik, hogy az Árpád hídról a Szentendrei útra levezető felüljáró alatt néhány méterrel egy óriási, 16.800 négyzetméteres római kori fürdő romjai bújnak meg, szaunástul, edzőtermestül, medencéstül, rengeteg megmászni- és felfedeznivalóval. A nemes egyszerűséggel Thermae Marioes-nak keresztelt (magyarul nagyfürdő) rom Budapest egyik legjobban titkolt kincse, a bejáratához vezető, kocsmákkal és római szobormaradványokkal teleszórt aluljáróval együtt igazi underground turistalátványosság, ami ráadásul ingyenesen megtekinthető az év majd’ minden napján!

5. Porta Praetoria

A Flórián tértől picit beljebb, a gyönyörű, barokk hangulatú óbudai Fő tér szomszédságában húzódik meg az aquincumi katonai tábor keleti főkapuja, a Porta Praetoria. A második századból származó boltíves kaput, és a hozzá tartozó falmaradványokat 1972-ben, az óbudai lakótelep építése során fedezték fel a régészek. A légiótábor felől ezen a kapun át lehetett megközelíteni azt a dunai hidat, ami az Óbudai-szigeti Helytartói palota és a már barbár földnek számító pesti oldal Transaquincum nevű erődjéhez vezetett.

4. Kaszárnya és szentély

A kaputól nem messze találjuk a legionáriusok háló- és fegyverkamrájának egy részletét, amelyre egy itt talált római oszlopfő másolata hívja fel a lakótelepi házak hűsítő árnyékában grasszáló ember figyelmét. A második században felhúzott épületet a negyedik században alaposan átépítették, később csarnoképületet emeltek fölé, ami valószínűleg szentély lehetett. Ezt a funkcióját folytatta szűk egy évezreddel később, mikor is a 13. század végén a ferencesek egy kisméretű kolostort építettek rá, a római falakat felhasználva.

3. Herkules villa

A lakótelepet kettészelő Szentendrei út átellenes oldalán, a közeli Meggyfa utcában találjuk meg a szintén panelházak közé szorított Herkules villát. Az egykoron még egy római nemes otthonaként funkcionáló előkelő lakóház nevét az itt felfedezett 3. századi mozaikpadlóról kapta, amely Herkules egy hőstettét ábrázolja megkapó szépséggel. A villához tartozó kerti fürdőépületet és padlófűtéses szobáit ingyenesen megtekinthetjük – feltéve, ha vasárnap 11 és 13 óra között érkezünk, különben csak a kerítésen át bámulás marad nekünk.

2. Római vízvezeték

A Szentendrei út meghatározó látványossága az északi és déli irányba futó sávokat elválasztó, eredetileg mintegy öt kilométer hosszú boltíves akvadukt maradványa, ami a mai Római Strandfürdő területéről szállította kb. 1-2 fokos lejtéssel a meleg és gyógyító erejű forrásvizet a polgárváros, a katonai tábor és a táborváros számára. Helyreállított szakaszát Aquincum és Kaszásdűlő között láthatjuk, mögötte a polgárváros boltsorának falaival, de a vízvezeték további maradványaival találkozhatunk a Pók utcai lakótelep Római sétányán (érdemes körüljárni a polgárváros északi kapujának itt feltárt romját is, vizesárokkal együtt) és a Kövi Szűz Mária templom mögött, amely pillére az idők során kegyhellyé vált.

1. Polgárvárosi amfiteátrum

Sétánk végéhez értünk, ideje megpihenni! A polgárvárosi amfiteátrum nyugodt, fákkal teleültetett, magasított sétány által körülölelt romjánál erre alkalmasabb helyet nem is találhatnánk. A körülbelül 6-7 ezer főt befogadni képes, 2. századi körszínház az aquincumi városfalon kívül épült meg, a részben fedett lelátókra az épület oldalán futó rámpán juthattak be a helyi lakosok (néhány kiváltságos polgár saját kőpadot is bérelhetett, ezek a belekarcolt nevekkel együtt most is ott vannak a nézőtéren), akiket sportversenyekkel és vadállatokkal megfűszerezett gladiátorküzdelmekkel szórakoztattak. Emellett az aréna politikai gyűléseknek és városi ünnepségeknek is helyt adott, több császár is tiszteletét tette falai között. Ahogyan Aquincum városa, úgy az amfiteátrum is a népvándorlások korában, tehát az 5. századtól kezdődően lépett rá a romlás útjára, anyagát a helyiek elhordták, a falmaradványokat pedig idővel elfedte az óbudai föld, hogy aztán 1880-ban újra minden felszínre kerüljön. Az amfiteátrumtól nyugatra emelkedett a gladiátor-laktanya, ennek maradványait ugyan már többször feltárták, de végül mindig visszatemették.

+1. Ha még többre vagy kíváncsi Budapest és környéke római kori történelméről, akkor a hatalmas és gazdag kiállítási anyaggal rendelkező Aquincumi Múzeum kötelező hétvégi program!