Anilogue Filmfesztivál Archives

Jövő héten kezdődik a 15. Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztivál

Gyenis-Sutus Dolli — Tue, 28 Nov 2017 11:41:25 +0000

2017. november 29. és december 3. között a 15. Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon az Uránia Nemzeti Filmszínházban és a Kino moziban nézheti meg a közönség az elmúlt év legjelentősebb animációs alkotásait a világ minden tájáról. A fesztivál öt napja alatt több mint 200 új animációs rövidfilmet és 13 egészestés mozit láthat majd a közönség. A fesztivál olyan világhírű filmműhelyek alkotóit látja majd vendégül, mint a DreamWorks Animation, melynek nemzetközi igazgatója, Shelley Page első budapesti látogatásakor a magyar animációs diákok munkáival is megismerkedik, vagy a Google Spotlight Stories, melynek egyik produkciós vezetője, Sara Diamond, bepillantást nyújt a művészi igényű VR‐filmek sajátos alkotási folyamataiba, és a régióban elsőként itt mutatja be legújabb és készülőben levő filmjeiket is.

Részlet a Hilda néni! c. filmből

A fesztivál nyitófilmje a Have a Nice Day című kínai egész estés animáció, amely az Anilogue előtt a Berlinale versenyprogramjában mutatkozott be, s mely a későbbiekben a Cirko Film forgalmazásában fut majd a magyar mozikban. A fesztivál öt napja alatt több mint 200 új rövidfilmet és 15 egészestés mozit láthat a közönség, köztük a tavalyi Anilogue nyertesét, a Pszichonauták – Az elveszett gyerekek című szürreális, antiutópisztikus fantasy-t. A csúnya rossz róka című francia gyerekfilmben az Oscar-díjra jelölt animátor és képregényrajzoló, Benjamin Renner (Ernest & Celestine) a vicces állati történeteket bemutató, saját képregényét viszi vászonra. A vad bolygó című klasszikus egy távoli bolygón játszódik, ahol óriások uralkodnak és a kicsi embereknek folyamatosan harcolniuk kell a túlélésért. A népszerű „Ted Sieger’s Molly Monster” TV-sorozat alapján készült Szörnyeteg Molly-t pedig a legfiatalabb fesztiválozóknak ajánljuk. A Hilda néni! című alkotás – melyet Cannes, Annecy és Locarno fesztiváljai egyaránt műsorukra tűztek – a zseniális francia művész, Jacques-Rémy Girerd munkája. A kenyérkereső (The Breadwinner) – melynek társproducere Angelina Jolie – a Tenger dala Oscar-jelölt alkotóinak új animációja. Az idei Anilogue zárófilmje a legendás Makoto Shinkai új alkotása, a Mi a neved? lesz, mely Japánban minden idők legnézettebb animációs filmje.

Részlet a Teheráni tabuk c. rajzfilmből

Idén 5 egész estés animáció lesz versenyben

A japán Sunao Katabuchi 2016-ban készített díjnyertes alkotása, A világ innenső végén (In This Corner of the World), Ali Soozandeh Teheráni tabuk (Tehran Taboo) című rajzfilmje, mely a cannes-i filmfesztivál Kritikusok Hete szekciójában mutatkozott be, a jeruzsálemi filmfesztiválon pedig Fipresci-díjat kapott, Xuan Liang és Chun Zhang kínai művészek lélegzetelállítóan szép munkája, a Hegyek és vizek könyve (Big Fish & Begonia), a japán Ito Naoyuki A saját hangod (Your Voice) című alkotása és a belga Arthur de Pins és a francia Alexis Ducord Zombillenium (Zombillénium) című társadalmi szatírája. Az egészestés filmek versenyében Jacques-Rémy Girerd, Kimmo Sillanmikko, Vassilis Konstandopoulos és Shelley Page, a DreamWorks Animation nemzetközi igazgatója – aki alkotóként a Roger nyúl a pácban, a Madagaszkár és a Shrek készítésében is részt vett – döntik majd el, hogy melyik filmnek ítélik oda a fődíjat. Idén 30 rövidfilm lesz majd versenyben, köztük Orosz Tina Bye-Bye, Mom című rövidfilmje, Lovrity Anna Katalin Vulkánsziget és Csáki László Néhány szó című alkotása is. A rövidfilmek versenyében pedig a Nancy Phelps amerikai filmkritikus, Javier Mrad argentin filmrendező, Katariina Lillqvist finn animációs rendező és Patrovits Tamás, magyar rajzfilmes és fesztiváligazgató alkotta zsűri dönti majd el, ki kapja a 2000 eurós fődíjat.

Az Anilogue idei vendége Finnország lesz, így az új finn animáció legizgalmasabb alkotásaival ismerkedhetnek az érdeklődők.

Eljön a Pink Twins stúdió két világhírű alkotója, Vesa Vehviläinen és Juha Vehviläinen is. Igazi csemegének ígérkezik a Google Spotlight Stories nevű műhely bemutatkozása, mely a virtuális valóságban megtekinthető animációs filmeket készít, melyek egyikét – a Pearl című filmet – az idén Oscar‐díjra is jelölték. Az Anilogue vendége a stúdió egyik produkciós vezetője, Sara Diamond, aki bepillantást nyújt a művészi igényű VR‐filmek sajátos alkotási folyamataiba, és bemutatja legújabb és készülőben levő filmjeiket is.

Az Anilogue számos gyerekprogramot is kínál. A Makám együttes és a Metropolitan Egyetem animáció szakos hallgatói közös, animált látványkoncerttel készülnek, a Bölcs Kavics alkotócsoport videójáték-készítő workshopot tart, és több program várja a látogatókat a Magvető Caféban, a Francia Intézetben, a Budapest Schoolban, az újonnan nyíló Három Holló kávéházban és a Liszt Ferenc téri gyermekkönyvtárban is.

További infó: www.anilogue.com

„A fesztiváloknak megnőtt a feladata” – interjú Liszka Tamással

JonBorno — Fri, 22 Nov 2013 14:27:29 +0000

November 27. és december 1. között rendezik meg az Uránia és a Toldi mozikban az Anilogue Fesztivált, ahol kisfilmek és animációs filmek sora száll versenybe két zsűri előtt, természetesen közben szórakoztatva a közönséget is. Az idén 11 éves fesztivál rendezőjével, Liszka Tamással a műfajról, a magyarországi helyzetről és természetesen magáról a rendezvényről beszélgettünk.

Tizenegy éves a fesztivál. Milyennek láttad a műfajt akkor és most?

Amikor elkezdtük 2003-ban ezt a fesztivált, még nagyon ismeretlen volt a közönség jelentős része számára, hogy az animáción belül létezik több, nem mainstream ág is. A gyerekfilmekkel, a mesefilmekkel azonosították az animációt, a Disney-vel és a magyar népmesékkel. Mind a kettő értéket képvisel ugyan, de nem fedi le a teljes skáláját az animációs műfajnak. Fontosnak tartottuk, hogy megmutassuk, hogy a világban mennyi féle kifejezésformát rejteget még ez a műfaj, hány olyan film készül, amikről nem is sejtettük, hogy léteznek. Önmagában ezt a tényt szerettük volna megmutatni a magyar, kifejezetten a budapesti közönségnek és ez a közönség azóta vissza-vissza jár hozzánk és együtt tanulja velünk, hogy Argentínában milyen animációs stílus jellemző, milyen a skandináv animáció vagy Japánban az anime-n kívül milyen műfajok léteznek még. Ezeket már ismerik, tudják, hogy nagyon sokrétű műfaji, művészeti ágról van szó. Ezeken belül kell most már differenciálnunk, így kicsit tematikusabbá válik a fesztivál évről élvre. Igyekszünk összegyűjteni mindent, amit újnak, érdekesnek és számottevőnek tartunk. Van már mire alapoznunk és valamennyire meg tudjuk fogalmazni azokat a tendenciákat, amik többé kevésbé jellemzik a világban az animációs összhangulatot.

Miben tud többet adni a közönségnek egy animációs film vagy egy rövidfilm? Miért érdemes megnézni őket?

Attól függ miről beszélünk. Ha könyvekről, akkor egy animációs vagy rövidfilm látható, megszólal, mozog és színes, tehát a képzőművészet, a filmművészet faktorát is behozza. A natúr filmekhez, tehát az élőszereplős filmekhez képest az alkotói szabadság az, ami a képzőművészetre jellemző. Nincsenek adott szereplők, adott helyszínek, hanem mindent a nulláról talál ki az alkotó. Ez meg is nehezíti a dolgát az alkotónak és a nézőnek egyaránt, hiszen ezek rövidfilmek és így többnyire ötpercenként kell váltani egy teljesen más vizuális univerzumba, kommunikációra. Teljesen más fizikai és dramaturgiai játékszabályok uralnak egy-egy filmet, amit a nézőnek is azonnal meg kel tanulnia és megszoknia a szemének, hogy követni tudja. De szabadságot is ad és nagyon sok irányt, impulzust képes felvillantani. Továbbá ne felejtsük el, hogy a digitális hálózati kommunikáció korszakában az animáció az, ami a leginkább tudja tartani a lépést az interaktív műfajokkal is. Valamiféle rokonságban áll a videójátékok világával, bár természetesen más fajta megközelítésben, hiszen mégiscsak műalkotásokról van szó. De a bejárható képzetvilágok megközelítése az animációban és a gamerek világban is közös.

Milyen főbb különbségeket nézhetünk, ha megnézünk egy dél-amerikai, egy ázsiai vagy akár egy magyar animációs filmet?

Mindegyik animációs filmes a saját kultúrájához képest szólal meg, akkor is ha éppen kivételt jelent, különbséget képvisel. De ilyenkor is látszik, hogy ki milyen kulturális platformról indul. Egy japán nem szokványos, nem mainstream japán filmben is érződik, hogy az anime-hoz képest mozdul el, arra reflektál, ahhoz képest próbál sajátos formavilágot létrehozni, de közben nagyon sokszor megjelennek benne a hagyományos japán vizualitás jelei, például a fametszetek világa, és így tovább… Ugyanez a helyzet Európában is. A franciáknál is meg van ez a színes, látványos, vidám, kicsit képregényszerű világ. Sokszor látszik is, hogy a frankofón területeken sok képregényt fogyasztanak, és ilyen területről szólal meg akár egy kísérleti animáció is. A kelet-európaikara jellemző a kicsit szubjektívebb megközelítés, a belső történeteknek és a lelki vonulatoknak a vizualizálása. Inkább jellemző erre a régióra és picit nagyobb szerepe van a dialógusnak. Vagy mondhatnám az orosz animációt, ahol szintén minden egyes animációban, akármiről is szól, picit ott van Gogol és Dosztojevszkij, akárhova akarják rejteni.

Magyarországon a művészfilmek jelenleg elég nagy veszélyben vannak. Az animációs filmek mennyire vannak biztonságban, ha a születésüket vagy a forgalmazásukat nézzük?

Az art filmeknél a forgalmazás van veszélyben, hiszen művészfilmek mindig készülnek és a legjobb filmeseink is dolgoznak, így egész nyáron nem lehetett pl. lámpát bérelni mert mindenki forgatott. Készülni tehát készülnek filmek, a kérdés, hogy megtalálják-e a közönségüket. A filmforgalmazási struktúra átalakult, aminek nagy részben technikai okai vannak, de emellett a szokások is megváltoztak. Csomó mindent el lehet érni az interneten, az emberek ma már nem igazán kényszerülnek arra, hogy mozijegyet váltsanak és század magukkal megnézzenek egy filmet. Megváltoztak a filmek technikai viszonyai is, nem a 35 mm-es kópia a domináns formátum, hanem a digitális, ami azt jelenti, hogy egy filmet akár hány példányban tudnak vetíteni, így a felhozatal is könnyebben strukturálható. Ez összességben tematikusabbá teszi az eléréseket is és ez ebből a szempontból a fesztiválszerű gyűjtéseknek kedvez. Hihetetlen költségekkel jár egy-egy filmet moziban, sok példányban behozni, behirdetni. Nagyon sok olyan film készül, és jellemzően a művészfilmek ilyenek, az animáció terén is, amiknek nincs olyan nagy közönsége, tehát nem fogják ötven-száz, százötvenezren megnézni, viszont az a pár száz, pár ezer ember, aki látná, az nagyon örül neki és szeretné nagy vásznon is látni. Erre nagyon jó alkalom egy-egy fesztivál, ami műfaj, téma vagy származási ország szerinti csoportosításban mutatja be a filmeket. Az art filmek szokásos forgalmazása küzd problémákkal, a fesztiváloknak viszont megnőtt a feladata.

Kiket vártok erre a fesztiválra?

A fesztiválnak van egy törzsközönsége, akik évről évre visszatérnek és kíváncsiak arra, hogy az elmúlt évhez képest mit nyújtott a világ az animáció terén. Őket szokás szerint persze várjuk. Emellett megpróbálunk a tematikával egy picit nyitni az újabb közönség felé. Idén például fókuszba kerülnek a dél-amerikai animációs filmesek, akiket eddig kevésbé volt módunk bemutatni, így aki kíváncsi, hogy Chilében mi történik egy animációs stúdióban, vagy Rióban, Buenos Airesben hogyan gondolkodnak az animációról a filmesek, az most – november 27-december 1-je között – meg tudja nézni az Anilogue animációs fesztiválon ezt a kínálatot is.

Anilogue Filmfesztivál

INTERJÚNKAT SZEDERKÉNYI BELLA ANIMÁCIÓS FILMRENDEZŐVEL ITT NÉZHETED MEG!

A fesztivál honlapját ITT, Facebook-oldal pedig ITT!

Angolul ITT olvashatsz a fesztiválról!

Anilogue Filmfesztivál

November 27. – December 5.

Uránia mozi

1088 Budapest, Rákóczi út 21

Telefon +36 1 486 3400

Toldi mozi

1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 36-38

Telefon: +36 1 472 0397

Szederkényi Bella: „Magyarországon egyre több a lehetőség!”

JonBorno — Wed, 20 Nov 2013 19:41:50 +0000

Bár még csak néhány éve diplomázott a MOME-n, már most tanít a doktori mellett, közben pedig ki sem látszik a munkákból. Szederkényi Bella, animációs filmrendező az idei Anilogue Filmfesztivál zsűrijének tagja. Ennek apropóján beszélgettünk vele sikereiről, Magyarországról, a műfajról és persze a filmfesztiválról.

Néhány éve még a diplomamunkádról olvashattunk, most pedig már zsűritag vagy, díjakkal a hátad mögött. Mi a titka az ekkora sikernek ilyen fiatalon?

És néhány dolgot nem is tudsz! Mellette a doktori szakot is végzem az egyetemen, ahol végzős hallgató vagyok. Emellett tanár is vagyok, mellette pedig több film létrehozásában is részt vettem. Most dolgozom egy rövidfilmen, ami nemzetközi koprodukcióban fog készülni. Az MTVA támogatásával egy sorozatfilmet is készítünk a Budapest Animation segítségével, aminek én leszek a rendezője, valamint egy dokumentumfilm munkálataiban is részt veszek. Tehát őrült a tempó.

Hogy mi a titok? Egyrészt nagyon elhivatottnak kell lenni a szakmával kapcsolatban, másrészt Steve Jobst tudom idézni, aki azt mondta a siker titkáról, hogy „Stay hungry” vagyis „Maradj éhes.” Folyamatosan nyitottnak kell lenni az új dolgokra, az új kihívásokra, külföldön is folyamatosan ott kell lenni, nemzetközi fesztiválokon. Én pont pár napja jöttem haza Berlinből egy fesztiválról, az októbert pedig Franciaországban töltöttem egy ösztöndíjjal. Ha az ember szereti a szakmáját és nyitott az új kihívásokra, akkor megtalálják a lehetőségek.

Említetted Franciaországot és Németországot. Milyen különbségek vannak az ottani és a magyar fesztivál között?

Ha a fesztivált nézzük, mondhatnám, hogy semmi. Tomiék (Liszka Tamás, a rendező – a szerk.) az Anilogue Fesztivállal remek munkát végeznek és nagyon tisztelem is őket ezért. Évről évre nagyon jó szakmai válogatást hoznak el, nagyon erős szelekciót a filmekből, ami nagy örömömre szolgál, mivel számomra az egyik legfontosabb dolog, hogy egy nemzetközi szakmai vérvonalba bekapcsolódjunk.

És ha a műfajt nézzük?

Tehetségek mindenképpen vannak és Magyarországon is egyre több a lehetőség. A Magyar Televíziónál vannak pályázatok, ahol támogatást lehet nyerni animációs filmkészítésre, plusz az egyetem segítségével nemzetközi programokban is részt veszünk, ami ugyancsak lehetőséget nyújt számunkra arra, hogy filmeket készítsünk. Tehát a lehetőségek egyre jobbak, a szakmai háttér, a tehetség megvan, mert nagyon-nagyon tehetséges hallgatók vannak az egyetemen.

Ami különbséget tudok mondani, hogy a lépték más. Náluk több keret van arra, hogy animációs filmeket készítsenek, viszont ez ne keserítsen el senkit, mert ez azt jelenti, hogy részt vehetünk koprodukciókban. Szeretik a magyar alkotókat a tehetségük miatt, így számítanak is rájuk. Több alkotót is tudok mondani, akik nemzetközi koprodukciókban dolgoznak, például Bánóczki Tibor legújabb rövidfilmje francia támogatással készül. Tari Zsófi Angliában dolgozik egy angol producerrel, Kreif Zsuzsiék, az egyetemen még nem is végeztek, de egy francia producer már most lecsapott a legújabb filmtervükre és az ő segítségükkel készíti el legújabb filmjét.

Szederkényi Bella

Ezek szerint van egy nemzetközi nyitottság a magyar alkotókra…

Van egy nemzetközi nyitottság, hiszen a magyar filmek, amik az egyetemeken és a Moholy Nagy Művészeti Egyetemen készülnek rengeteg fesztiválon szerepelnek a versenyprogramban, rengetegdíjakat hoznak el. A külföldi producerek nyitottak, hogy magyarokkal dolgozzanak és örülnek, ha ilyen megkeresést kapnak.

Sok ember akar filmrendező vagy fotós lenni, de hogy jut valaki eszébe az, hogy animációs filmeket készítsen?

Amióta az eszemet tudom, egészen pici korom óta rajzoltam. Családi legendák szólnak arról, hogy mind az iskolában, mind otthon Bella volt a legjobb gyerek, mert nem kellett vele foglalkozni, kapott füzetet, kapott színes ceruzákat és elvolt vacsoráig. Egészen kis korom óta ezt csináltam. Filmeket néztem és rajzoltam. Innentől mondhatnám, hogy majdnem hogy egyenes út vezetett az animációig.

Miben tud több lenni egy animációs film?

Élő szereplős filmnél a rendező a való világ építő kockáival dolgozik. Adott színészekkel, akikhez már tudattalanul is kötünk előző szerepeket, előző díjakat. Esetleg ha egy bulvármagazinban elolvastuk, hogy most vált el és milyen családi botrányai vannak, mindezeket tudattalanul kötjük a szereplőkhöz. Egy animációs filmnél meg van arra a szabadságom, hogy minden egyes építőkockát én hozzak létre. A saját karaktereimet én rajzolom meg, azokat soha senki nem látta előtte és soha senki nem fog ugyanolyanokat csinálni, hiszen minden ember máshogyan rajzol, más van a fejében, más dolgokat talál ki. Én határozom meg, hogy milyen humora legyen, én adom a szavakat a szájába, hogy mozogjon, ha háttereket szeretnék egy filmnek, akkor én fogom kitalálni, hogy ez egy valós vagy elképzelt város legyen, amit én népesíthetek be a saját alakjaimmal, én mondhatom meg, hogy az ég nem kék lesz, hanem lila. Teljesen nulláról indulhatok, mikor egy animációs filmet kezdek el kitalálni.

Szederkényi Bella – Orsolya

És mik a nehézségek?

Pont ugyanez a nehézség, hiszen ha létre szeretnék hozni egy világot, amit nulláról indítok akkor az értelemszerűen sokkal több munkával jár és nem csak manuális munkával. Rajzzal, számítógépes tervezéssel, hanem agymunkával is. Sokkal időigényesebb, de sokkal nagyobb szabadságot is ad.

Hány ember szükséges egy ilyen filmhez? Sokan úgy gondolják elég egy jó program és egy jó rajzoló…

Nem mondanám, hogy kell. Van, amelyikhez kell, van amelyikhez nem. A versenyfilmek között például ott van Phil Mulloy filmje, amit teljesen egyedül hozott létre. Egyedül rajzolta meg a karaktereket, mondta fel a szöveget… De természetesen vannak olyan filmek is, amikhez egy nagy stáb kell. Ez abszolúte egy rendező döntése, hogy milyen hatást szeretne elérni, és fontos az is természetesen, hogy mennyi pénze van rá és szeretne-e együtt dolgozni valakikkel vagy nem… Mit vársz ettől a zsűri szereptől, mi alapján fogsz bírálni? Mindenféleképpen izgalmas filmeket várok. Van olyan film, amit ismerek, de többnyire még nem ismerem a felhozatalt. Azt várom, hogy meglepjenek a filmek, izgalmasak legyenek ,érzelmesek, sírjak, nevessek és nagyon nehéz legyen dönteni.

Anilogue Filmfesztivál

A fesztivál honlapját ITT, Facebook-oldal pedig ITT!

Angolul ITT olvashatsz a fesztiválról!

Anilogue Filmfesztivál

November 27. – December 5.

Uránia mozi

1088 Budapest, Rákóczi út 21

Telefon +36 1 486 3400

Toldi mozi

1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 36-38

Telefon: +36 1 472 0397