Copland és az ikonikus amerikai hangzás

A klasszikus zene amerikai nyelvének egyik megteremtője az Oscar- és Grammy-díjas amerikai zeneszerző-karmester, harvardi professzor Copland, aki elképesztő munkássága miatt tréfásan „az amerikai zene dékánja” elnevezést kapta.

A II. világháborúba való belépés az amerikai társadalom szinte minden részének tömeges mozgósítását igényelte, ebből a zenészek is kivették a részüket. Eugene Goosens karmester az amerikai zeneszerzők egy csoportját kérte fel, hogy írjanak hazafias címet viselő fanfárokat rézfúvós és ütőhangszerekre.

A művek közül az 1943-ban bemutatott Fanfare for the Common Man tett szert tartós hírnévre elképesztő hazafias érzelmeket kavarva. Többen hallották Copland e zeneművét bármely más szerzeményénél. Az 1950-es évektől televíziós műsorokban is folyamatosan használták, széleskörű jazz- és rockfeldolgozásai Woody Hermantól a Rolling Stones-ig terjednek.

Egy cseh New Yorkban, szimfónia 300 dollárért – Dvořák

Az Egy amerikai Párizsban Gershwin-darab címét parafrazálva láthatjuk magunk előtt a cseh faluból induló, eredetileg hentesnek tanuló Antonín Dvořákot, aki a New York-i Nemzeti Konzervatórium igazgatói állásáig jutva komponálta meg híres zeneművét, a IX. Újvilág szimfóniát.

A saját maga által kiírt konzervatóriumi pályázat díját, 300 dollárt – mintegy véletlenül – maga Dvořák nyerte el csodálatos zeneművével. Az 1893-ban a Carnegie Hallban rendezett, zajos tetszést arató bemutató óta a darab töretlen népszerűségnek örvend.

A díjak királya, a nagy mozis fantáziavilágok zeneszerzője: John Williams

A Spielberggel évtizedek óta együtt dolgozó, ötszörös Oscar-díjas, huszonhat Grammy-díjat elnyert amerikai zeneszerző jazz-zongoristaként indult és számos világhírű filmzene (A Csillagok háborújától a Schindler listáján át a Harry Potter I-III-ig) szerzője lett.

A Danubia Zenekar karmestere, Hámori Máté szerint gyakorlatilag bármit kompromisszummentesen lehet játszani John Williamstől, mert iszonyú nehezek a zeneszerző művei, azt a zenekari tudást követeli meg, amit mondjuk Mahler követelt meg. A Harry Potter is egy magas szintű filmzene – nagyon igényes partitúrákkal, nem könnyű feladatot jelentve.

The history of: yeah! – Ott Rezső

A június 1-jei Amerikai Álom című zenei időutazás végén, a Danubia állandó zeneszerzője, Ott Rezső The History of: Yeah! című, „kis amerikai daloskönyve” hangzik el – ikonikus számokkal, nagy jazzsztenderdekkel, Whitney Houston-nótákkal. Énekel: Csóka Anita, közreműködik: Oláh Kálmán jazz-zongoraművész.

További információk és jegyvásárlás IDE kattintva!

Izgalmas budapesti kulthelyeket gyűjtöttünk egy csokorba:

7 izgalmas kulthely Józsefvárosban, ahol új impulzusokra tehetünk szert

Kalandozzatok a változatos nyolcadik kerületben, ha belevetnétek magatokat a kulturális programok és események legjavába.

Funzine

Akik elhozták Amerikát Budapestre: Az amerikai elnökök

Az első amerikai elnök, aki betette a lábát a magyar fővárosba George Washington, az Amerikai Egyesült Államok első elnöke volt: arról nem szól a fáma, hogy személyesen ellátogatott volna Budapestre, de 1906-ban szoborral tisztelték meg a Városligetben, amely jelenleg is a ma már Washington sétány nevet viselő területen áll. Az örökérvényű alkotást Bezerédi Gyula szobrászművész készítette, amerikai magyarok megbízásából.

A George Washington-szobrot Theodore Roosevelt látogatása követte 1910-ben, amikor már nem ő volt ugyan az USA elnöke, tavaszi európai körútra indult: három napot időzött Budapesten, ahol többek között az általa nagyra tartott Mikszáth Kálmánnal is találkozott.

Ezután több mint 50 évbe telt, amíg újabb elismert amerikai politikus fordult meg Budapesten: Richard Nixon 1963 nyarán alelnökként járt a fővárosban, ahol a fő látványosságok mellett, amilyen például a Halászbástya, a Fény utcai piacot is bejárta. 1982-ben visszatért Budapestre, ekkor Kádár Jánossal is tárgyalt.

A legemlékezetesebb látogatásra 1989-ben került sor, amikor egy héttel Kádár halála után George Bush hivatalban lévő amerikai elnökként töltött három napot az akkor éppen a rendszerváltás mámorában úszó Budapesten. Itt töltött idejének ominózus pillanata volt július 11-ei beszéde a Kossuth téren, amely során széttépte előre megírt beszédét és rögtönzött monológba fogott a magyarok vendégszeretetéről és a reformok úttöréséről. Az esőben álló nép számára Bush fesztelen, mindössze pár perces beszéde maga volt a szabadság szimbóluma.

Másnap sem tétlenkedett: négy kilométert futott a Pasaréti úti Vasas-pályán, néhány testőre és a becsatlakozó budapesti futók társaságában.

A Bush-emlékszobrot megelőzte azonban a Ronald Reagannek állított, 2,2 méter magas bronzszobor a Szabadság téren, amelyet 2010-ben adtak át. Az alkotás Reagen elnök a hidegháború lezárásában és a kommunizmus felszámolásában játszott szerepének állít emléket.

Természetesen G. H. W. Bush legendás budapesti látogatása sem maradhatott szobor nélkül: Reagan után Máté István szobrászművész neki is méltó emléket állított a Szabadság téren 2020-ban, így az amerikai elnökök szobrainak száma háromra nőtt a fővárosban.

Amerikai gasztronómia, gyorsan

Az elnököknél csak egy dolog lehetett nagyobb hatással az emberekre: az étel. Az amerikai gasztronómia szókapcsolat hallatán a legtöbben egyre gondolunk: gyorskaja. És még csak rosszul sem tesszük, ugyanis az Egyesült Államok nagy részén valóban minden a fast (gyors) és a street (itt: utcai) ételek körül forog, még a tudatos étkezés aranykorában is.

Nem meglepő, hiszen az amerikai gyorséttermek története több mint száz évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy lengyel bevándorló, Nathan Handwerker, megnyitotta az első hot-dogos bódét a brooklyni Coney Islanden. Azóta hosszú út vezetett a ma ismert és a világban szinte mindenhol elérhető gyorsétteremláncokig, az viszont tagadhatatlan, hogy a McDonald fivérek úttörő rendszere nélkül ma egészen mást értenénk gyorskaja alatt: az első McDonald’s étterem 1948-ban nyílt meg, és már akkor is gyors sült krumpli- és hamburgermenüjeiről volt híres.

Magyarországon 40 évet kellett várni az első mekis hamburgerig, amely a Váci utca melletti Régi Posta utcában vált először kaphatóvá; korabeli tudósítások szerint összesen 10 ezer embert szolgáltak ki a nyitás napján.

Ahogy Amerikában, úgy Magyarországon is újabb gyorsétteremláncok követték a McDonald’s megnyitását: itthon 1991-ben tárta ki kapuit az első Burger King az Oktogonnál, amelyet egy évvel később a Király utcai KFC és Pizza Hut követett.

Ma már számos budapesti étterem várja vendégeit minőségi amerikai ételekkel, többek között szaftos hamburgerekkel, ropogós csirkeszárnnyal, coleslaw salátával, sajttortával és persze, brownie-val. A teljesség igénye nélkül ajánljuk amerikai gasztrokalandokhoz a TGI Fridays-t, a Sunny Dinert, a Hard Rock Cafét és a Lucky 7 Burgerst.

Az amerikai kávéért és sütiért sem kell szerencsére óceánokat átszelnünk, hiszen ma már olyan franchise üzletek hozzák Budapestre Amerikát, mint a Starbucks (a McDonald’s után a második legnagyobb amerikai franchise) vagy a The Box Donut.

Amerikai fényűzés Budapesten

A hamburgereken túl van még valami, ami Budapest városképének részévé vált, méghozzá amerikai mintára: a plázák. Az amerikai fényűzés a plázákban öltött csak testet igazán, már az 1950-es évektől kezdve, amikor megnyitott a mai modern mallok első elődjének tekinthető Southdale Center a Minnesota-beli Edinában. Ez a bevásárlóközpont volt az Egyesült Államok első plázája, ami 1956-os megnyitását követően hamar a háború utáni fogyasztói társadalom szimbólumává vált.

Magyarországon 1994 októberéig kellett várni az amerikaihoz hasonlóan felszerelt, a vásárlói igényeket maximálisan kielégítő bevásárlóközpontra: ekkor kezdték el építeni a Váci úti Duna Plazát. A Soproni Szabó Attila által tervezett épületben többek között korcsolyapálya, mozi, bowlingcentrum, játékterem, kaszinó, posta, patika, bank és tisztító is helyet kapott. Az MTV híradójának beszámolóját a Duna Plaza megnyitásáról ITT tudjátok megnézni.

Ezután nem volt megállás, sorra épültek egymás után a csillogó bevásárlóközpontok a fővárosban: mindössze egy hónappal később adták át a Pólus Centert, amit még a kilencvenes években követett az Euro Park, a Lurdy Ház, a Mammut és a Westend, majd a 2000-es években a MOM, az Árkád, az Arena és az Allee, végül pedig a 2010-es években a Corvin Pláza és a KÖKI zárta a sort. 2012-ben a plázastoptörvény vetett véget az őrületnek, amit viszont, úgy néz ki, a hamarosan átadásra kerülő, 55 ezer négyzetméteres Etele Plaza írhat elsőként felül.

A plázákon kívül – bár a valóságban sokszor épp, hogy belül – a kaszinók, pontosabban Las Vegas vált az amerikai csillogás szimbólumává. Az első legális kaszinó valójában Velencében nyitott meg 1638-ban, sőt, maga az elnevezés is az olasz ‘casino’ szóból ered, melynek jelentése házacska. A szó a legális kaszinók megjelenése előtti időkre utal, amikor privát házak elégítették ki a leggazdagabbak szerencsejáték utáni vágyait.

A szerencsejáték alfája és omegájaként emlegetett Las Vegas 1905-ös alapítása előtt a kaszinók bejárták Európa egy részét, többek között Párizsban és Monte Carlóban vonzották az értelmiségi réteget, amelynek tagjai politikai vitákat is folytattak az asztaloknál. Habár az első kaszinó már 1931-ben megnyitott az angyalok városában, 1966-ban indult csak meg igazán a hotel- és kaszinóépítés Howard Hugh üzletembernek köszönhetően.

A magyar fővárosban is belekóstolhatunk az amerikai fényűzésbe a Las Vegas Casinonak hála, amelynek egységei az előbb említett, évtizedekre visszanyúló hagyománynak budapesti helytartói: jelenleg öt helyszínen, a járványügyi korlátozások betartása mellett várják a vendégeket, amelyek közül négy kaszinóban (Sofitel, Corvin sétány, Atlantis, Tropicana) izgalmas promóciós játékokon is részt vehetünk március elejéig. Bővebb infót erről ITT olvashattok.

Johnny’s Bistro Buda

A Johnny’s Bistro 2012-ben indult, Diósdról. Azóta már Siófokot és Veszprémet is meghódította a családi étterem, ahová kizárólag úgy lehet érkezni, hogy elfelejtjük a kalóriák számolgatását, és átadjuk magunkat a teljes ízorgiának. A hamburgerek 120 grammos marhahúsból készülnek, de a bucikat csirkehússal is rendelheted. Mi a grillezett ananászos Chickuna burgert imádjuk a legjobban! És a West Coastot. Meg a Sweet Home Avocadót.

Black Cab Burger

Bár a hamburgerekről nem feltétlenül Anglia jut az eszünkbe, a Black Cab Burger kipróbálása után elhisszük, hogy ott sem csak a fish& chips bakancslistára való étel. Egy csipetnyi britséggel fantasztikus burgereket készítenek nekünk a városban két helyen; az ízorgia még a kínzó másnaposság fájdalmainak enyhítésére is remek orvosságul szolgál.

TGI Fridays

Kalandozzunk újra amerikai vizekre. A TGI Fridaysnál értik a csíziót, ezért ha náluk eszel, fantasztikus ízű, kellemes fűszerezésű hamburgereket helyeznek eléd az asztalra. A finom falatokat pedig frissítő innivalóval illik leöblíteni, mondjuk egy finom koktéllal, ugyanis a TGI Friday az italok terén is eléggé impozáns ajánlatokkal tud elcsábítani.

Hard Rock Cafe

A belváros szívében található Hard Rock Cafe  nemcsak a hamburgereivel, hanem Rock Shopjával, koktéljaival és édességeivel is betámad. Visszatérve listánk főszereplőire, a hamburgerekre: a legkülönbözőbb ízű alternatívák közül válogathatsz, miközben rácsodálkozol a körülötted lévő, zenetörténeti szempontból ikonikus tárgyakra. Bármit rendelsz az étlaptól, nem fogsz csalódottan távozni.

Bamba Marha

A városban több helyen is belefuthatsz a Bamba Marhába, ahol szintén ínycsiklandó ételeket tüntethetsz el. Náluk a friss és válogatott alapanyagokon van a hangsúly, na meg az isteni szószokon, amelyeket házilag készítenek el (a baconnaise az egyik személyes kedvencünk!). Na és azok a különleges ízkombinációk! Ha még nem kóstoltad, muszáj bepótolnod a mulasztást!

Dallas Étterem

Ha számodra nemcsak az étel, hanem a környezet is fontos, akkor a Dallas Étterem a te helyed! Az étlapon minden megtalálható, ami az amerikai gasztronómiáról az eszünkbe juthat: hamburger (amit akár gluténmentes lisztből is elkészítenek, ha kéred), brownie, amerikai pite és palacsinta. Amiért azonban úgy gondoltuk, hogy muszáj a Dallasnak a listánkon szerepelnie, az az étterem berendezése, ugyanis itt minden pontosan úgy néz ki, mintha egy amerikai bárban lennénk.

Goodbar

Azt szeretjük a Goodbarban, hogy teljesen más vár  ott ránk, ha reggel, délben, vagy este visz arra az utunk. Finom hamburgerekre viszont szerencsére mindig számíthatunk. Remek opció, ha reggelizni szeretnél, este pedig a hamburger mellé egy-két koktélt is elfogyaszthatsz. Sőt, ha csak iszogatni vagy sörözni ülnél be, a Goodbar akkor is tökéletes választás.

Milagro American Grill

Zárjuk a sort egy pikáns, fűszeres ízeket felvonultató hellyel, a Milagro American Grillel. A hamburgerek hatalmasak és isteniek, a tortillájuk pedig a tökéletes ízű szószoknak köszönhetően felejthetetlen élményt nyújt. Ide tényleg érdemes üres gyomorral érkezned, ugyanis ha egyszer leülsz a Milagro asztalához, az étlap finomabbnál finomabb tételeit látva nehéz lesz abbahagynod az evést…

Egy kis töri

A ma érvényben lévő adatok alapján az első hálaadás 1662-ben volt, mikor is az előző évben az európai vallásüldözés elől menekülő telepesek elhagyták a kontinenst, hogy Plymouth-ban (Massachusetts állam) kezdjenek új életet. A mostoha körülmények miatt sokan meghaltak, ám a wampanoag törzs tagjai a túlélők segítségére siettek, és megtanították őket a helyi gazdálkodásra, halászatra, vadászatra. A monda szerint a telepesek vezetője, William Bradford a bőséges őszi termést látva hálája jeléül hatalmas ünnepséget szervezett, melyre az indiánokat is meghívta. Ezzel szemben sok őslakos indián úgy véli, a hálaadás a gyarmatosítók bennszülött törzsek felett aratott győzelmeit hivatott ünnepelni.

Rendszeres ünneppé Abraham Lincoln elnöksége (1860-1865) alatt vált, és minden évben november negyedik csütörtökjén ünneplik. Sokan nem tudják, de 1872 óta Kanadában is tartanak hálaadást, viszont ők október második hétfőjén ünnepelnek.

Ahány ház, annyi szokás

Nos, ez a hálaadásra pont nem igaz. Nyilván sok családnak alakultak ki saját hagyományai, de összességében az amerikai háztartásokban nagyjából ugyanúgy zajlik az ünnep. Ennek megkerülhetetlen eleme a közös vacsora, ezen belül is a pulyka. Ehhez tradicionálisan áfonyaszószt, krumplipürét és zöldbabot fogyasztanak, desszertként pedig sütőtökös vagy pekándiós pitét szolgálnak fel. A vacsora kezdete előtti hagyomány a közös ima. A nemzeti ünnepnapként számon tartott csütörtököt követő péntek sok államban szintén munkaszüneti nap, valamint a karácsonyi szezon hivatalosan ekkor veszi kezdetét. Ugyanez a péntek az elhíresült Black Friday, amikor rengeteg bolt kínál hihetetlen kedvezményeket vásárlói számára.

Szerző: Bercely Judit

Milyen programokat indít idén a Camp Leaders?

Idén két új programmal kiegészülve, az alábbi programokra tudnak jelentkezni az érdeklődők:

• Camp Leaders – 3 hónapos nyári diákmunka amerikai gyerektáborokban,
• Camp Canada – 3 hónapos nyári diákmunka kanadai gyerektáborokban,
• Resort Leaders – 3 hónapos nyári diákmunka amerikai szállodákban,
• Resort Leaders Internship – 6-12 hónapos szakmai gyakorlat amerikai szállodákban,
• Resort Leaders Caribbean – 6 hónapos szakmai gyakorlat a Karib-térség szállodáiban,
• National Park Program – 3 hónapos nyári diákmunka amerikai nemzeti parkokban.

A nyári programokra a jelentkezést április végén zárjuk, de a szakmai gyakorlatokra egész évben lehet jelentkezni.

Milyen állomásai vannak a jelentkezési procedúrának?

A jelentkezők a különböző programok honlapján tudnak regisztrálni, az ott megadott adatok alapján pedig felvesszük velük a kapcsolatot és egyeztetünk egy tájékoztató időpontot. Év közben országszerte tartunk tájékoztatókat, beleértve a budapesti irodánkat is, ahol hetente több alkalommal várjuk az érdeklődőket. Ezen kívül online is lehetőség van meghallgatni a 45-50 perces előadást, ahol a program feltételeiről, előnyeiről és hátrányairól mesélünk. Amennyiben a program elnyerte a jelentkező tetszését, a következő lépés egy 10-15 perces személyes beszélgetés, ahol igyekszünk minél jobban megismerni a jelentkezők érdeklődését és felmérjük a nyelvtudásukat. Ha minden rendben ment az interjún, akkor van lehetőség a szerződés aláírására, amivel a jelentkező elkötelezi magát az adott program iránt. Egészen eddig az utolsó lépésig semmilyen kötelezettséget nem kell vállalni.

Milyen nyári táborokba lehet jelentkezni?

Közel 500 táborral dolgozunk együtt az Egyesült Államok területén, melyek nagy része a keleti parton található. A táborok nagyon sokszínűek, nehéz két ugyanolyat találni. Vannak a palettán magán, rusztikus, vallási, sport- vagy művészetközpontú, és szociálisan hátrányos helyzetű gyerekeknek fenntartott táborok, illetve fogyatékkal élőket táboroztatók is. A jelentkezők megadhatják, milyen jellegű táborban és melyik pozícióban dolgoznának a legszívesebben, de végső soron a táborok választják ki a csapattagjaikat adatbázisunkból, nem pedig fordítva.

Milyen pozíciókban dolgozhatnak a diákok?

A gyerektáborokban végezhető feladatokat két kategóriába sorolhatjuk: gyerekfelügyelet és kisegítő személyzet. A gyerekfelügyelők egész nap a gyerekekkel vannak: oktatják őket sportra/zenére/művészetre, vigyáznak rájuk a foglalkozások között, együtt étkeznek és együtt is laknak velük. A kisegítő személyzet a tábor működéséért felel, és a háttérből biztosítja, hogy a gyerekeknek legyen mit enniük, illetve rend és tisztaság vegye őket körül. A leggyakrabban választott feladatkörök a konyhai kisegítő, a karbantartó, illetve a mosodai és takarítói munkakör.

Mennyi ideig tart a nyári munka és mennyit lehet keresni vele?

A nyári táboros program a vizsgaidőszak után kezdődik és iskolakezdésig tart. A diákoknak május 14. és június 14. között kell kiutazniuk, és a munka 9-10 hétig tart, azaz legtöbben augusztus közepén végeznek. Miután végeztek a táborban, lehetőségük van a megkeresett zsebpénzből utazgatni és felfedezni Amerikát. A fizetés gyerekfelügyelőknek átlagosan nagyjából 850-950 USD/9 hét, kisegítő személyzetnek 1250 USD/10 hét.

A munkán kívül milyen szabadidős tevékenységekben vehetnek részt a jelentkezők a táborokban?

Nagyon változó. Mivel a kisegítő személyzetnek minden estéje szabad, illetve mindenkinek jár egy szabadnap a héten, van lehetőség a kikapcsolódásra. Gyakran kapunk képeket különböző sporteseményekről, bowlingozásról, közös mozizásról vagy vásárlásról. A táborban, ahol a nyaraimat töltöttem, a közeli óceánpartra tekertünk el bringával, de olyan is volt, hogy az egyik táboros társam szervezett a közelben sütögetést a csapatnak.

Milyen nehézségekkel találkozhatnak a kiutazók a nyár során?

Talán két dolgot emelnék ki, ami nehézségeket okozhat, illetve inkább úgy mondanám, hogy megszokást igényelnek: a honvágy és a táborokra jellemző szigorú szabályok. Mi igyekszünk mindenkit felkészíteni arra, mire számítson, de így is sokan meglepődnek az egyszerű tábori körülményeken, az alkoholtilalmon és a takarodón.

Mióta és milyen pozícióban dolgozol a Camp Leadersnél? Hogy jött ez a lehetőség?

Elsőéves egyetemistaként 2009-ben utaztam ki először Amerikába a Camp Leaders segítségével, és a mai napig úgy gondolom, ez volt életem legjobb döntése. Összesen 6 nyarat töltöttem végül a Boston melletti Camp Wing nevű gyerektáborban konyhai kisegítőként. Miután megszereztem a mesterdiplomámat, még egyszer 11 hónapra kiutaztam Bostonba, ahol egy ingatlan irodában voltam gyakornok. A 7 év alatt diákként dolgoztam a Camp Leadersnek és az egyetemen is képviseltem őket, majd hazatérésem után nem volt kérdés, hogy ők lesznek az első főállású munkahelyem is. Azóta 3,5 év telt el, jelenleg programmenedzserként dolgozom, a budapesti irodánkból segítek minél több diáknak az álmai megvalósításában.

Mesélj kicsit a tábori élményeidről!

Egy erdő közepén laktam egy faházban, a bőröndömből éltem, és nem állítanám, hogy változatos volt az étkezés, kb. 3 hetente ismétlődött a menü, ahogy jöttek az új csoportok. Természetesen voltak nehezebb napok is, hiszen azért 10-12 órát talpon lenni a konyhában fárasztó tud lenni. Ezzel együtt a csodálatos környezet, az új barátok, a gyerekek szeretete mindenért kárpótolt, és a mai napig eszembe jutnak a kedvenc táboros ételeim és a kellemes tóparti séták. Esténként részt vettem a vetélkedőkön, együtt énekeltünk a tábortűznél, és a szabadnapokon Bostonban kirándultunk vagy az óceánparton napoztunk. A hat nyár alatt rengeteget tanultam önmagamról és a csapatmunkáról, fejlődött az angoltudásom, önállóbb lettem és olyan élményeket szereztem az utazás alatt, amit sosem fogok elfelejteni. Sokan nem értették, hogy közgazdász hallgatóként miért jó nekem egész nyáron csak „mosogatni”, de a mai napig legszívesebben minden egyetemistának kötelezővé tennék (legalább) egy ilyen gyerektáboros nyarat.

A tapasztalataid szerint mennyire befogadók az amerikai tábori közösségek?

Saját tapasztalatom alapján és meghallgatva sokak történetét, nagyon befogadóak. A kezdeti nehézségek összekovácsolják a csapatot, hiszen távol mindentől és mindenkitől, csak egymásra számíthatunk. A mai napig tartom a kapcsolatot jó pár kint megismert barátommal a világ különböző országaiból, és alig várom, hogy idén nyáron, 10 évvel az első kaland után, meglátogassam a táboromat és eltölthessek ott egy hetet önkéntesként.

Shaker Heights egy idilli kisváros. Lakói szeretik és be is tartják a szabályokat, megfontoltak és tisztességesek. Közéjük tartozik a McCullough házaspár, akiknek a boldogságához csak egy dolog hiányzik: a gyerek. Mikor örökbe fogadnak egy ázsiai származású kislányt, örömük határtalan – míg fel nem tűnik a biológiai anya, aki visszaköveteli gyermekét.

Aztán ott van Mia és Pearl, egy rendhagyó anya-lánya páros. Mia szabadúszó fotóművész, akinek az életében a pénz vagy az állandóság csak mellékes szerepelt tölt be. Lányával városról városra járnak, hogy Mia új ihletre, inspiráló környezetre találhasson, Pearl pedig… megpróbálja minden helyen feltalálni magát.

Végül megismerkedünk Richardsonékkal, Shaker Heights egyik megkerülhetetlen családjával. Mr. Richardson ügyvéd, felesége pedig a város lelke. Négy gyermekük nem is különbözhetne jobban egymástól, az azonban mindannyiukban közös, hogy a kamaszkor problémás éveit tapossák és ki-ki a maga módján okoz bosszúságot Mrs. Richardsonnak.

Az Apró kis tüzek mindenütt című könyvben ennek a három családnak az élete fonódik, vagy inkább gubancolódik össze. Mindhárom történetben egy nem mindennapi anya-gyermek kapcsolatot ismerünk meg, melyeket olvasva nagyon könnyű lenne ítélkeznünk, ám annál nehezebb lenne tanácsot adnunk a szereplőknek.

Pedig valójában legtöbbször egyik út sem tisztán helyes vagy helytelen, és semmi sem tudja teljes bizonyossággal megmutatni, hogy a határ melyik oldalán állunk.

Noha Ng fiatal író (és ne feledjük, még nem tudhat tucatnyi, sőt, féltucatnyi könyvet sem a háta mögött), történeteinek összetettsége és mélysége még a legtapasztaltabb írókat is zavarba hozza. Érezhető, hogy a könyv saját kreativitásának és mély érzelmi intelligenciájának beérett gyümölcse, nem pedig a kiadója marketing menedzsere diktálta a tollba.

Ng nem használ hatásvadász narratívát, sem világmegváltó jelentőségűnek látszani akaró, valójában kiüresedett mondatokat. Egyszerűen és szemléletesen húz be minket szereplői lelki világának legmélyebb bugyraiba és olyan dilemmákat rajzol elénk, melyekre talán nem is létezik jó megoldás. Ezzel persze nincs is semmi gond, hiszen a jó könyv sosem a válaszok tálalására tesz kísérletet. A jó könyv kérdéseket rajzol az olvasó elméjébe, gondolatokat ébreszt benne, melyeken még akkor is gondolkodunk, ha már rég befejeztük a könyvet.

Ha így közelítjük meg a témát, kétségtelen, hogy Celeste Ng könyve remekmű.

Úgy érezte magát, mintha beleugrott volna egy mély, tiszta vizű tóba, amiről aztán kiderül, hogy egy sekély, térdig érő pocsolya. Mit tesz ilyenkor az ember? Feláll. Lemossa a sarat a térdéről, kiemeli a lábát az iszapból. És azután óvatosabban lépked. Már tudja, hogy a világ kisebb, mint amilyennek képzelte.

A Kis tüzek mindenütt nemcsak azon gondolkodtat el, hogy a szülőnek van-e több joga a gyermekéhez, vagy éppen fordítva, hanem azon is, hogy egyáltalán mit nevezhetünk családnak. Vérségi köteléket? Vagy a szeretet láthatatlan szálaival egymáshoz kötött embereket?

Mennyire definiál minket a szüleink kultúrája? Boldogok lehetünk, ha nem ismerjük a múltunkat? Vagy a gyökereink ismerete csak arra jó, hogy a múltba révedjünk ahelyett, hogy a jövőnket építenénk?

Celeste Ng könyve abba az igen szűk csoportba tartozik, melyet bár alig lehet letenni, mégsem érdemes néhány nap alatt kiolvasni. A Kis tüzek mindenütt olyan olvasmány, melyet a teljes figyelmünkkel ki kell tüntetnünk:egy igazi csemege, ami valóságos afrodiziákum a léleknek.

Szavak helyett beszéljenek a felvételek. Íme, így fest, amikor az utca emberét megkérdezik egyértelműnek tűnő dolgokról. Szerinted fizetett színészeket látunk, vagy maga a szomorú valóság látható az amerikai műsorvezető friss videójában?

Egri Péter saját szerzeménye, a tavaly megjelent és októberben aranylemezzé is vált Wild 50’s Nights című album egyik dalát, a Baby That’s What I Like-ot a Los Angeles-i Akademia Music Awards júniusi kiírásán jelölték, és a napokban a Best of Country Song kategória nyertese lett. Ez azt is jelenti, hogy az együttes egyúttal meghívást kap a rangos díjátadó gálára.

A Baby That’s What I Like pillanatok alatt az amerikaiak kedvencévé vált. A dalt nemcsak a rádiókban játszották már le számtalanszor, de hamarosan egy magyar filmben is hallható lesz, méghozzá a Paraziták a Paradicsomban című filmben, melyet, Kasvinszki Attila rendez, a főszerepekben pedig Marozsán Erika és Rába Roland látható majd. Az ősszel megjelenő filmben nemcsak a dal csendül majd fel, de a zenekar tagjai is feltűnnek.

Ezúttal azonban nem enni, hanem beszélgetni mentünk az étterembe, méghozzá Belányi Károllyal, a Hard Rock konyhafőnökével, akitől megtudtunk néhány konyhatitkot és a „Hard Rock-univerzum” működésébe is beavatott minket.

A budapesti Hard Rock 2011-es nyitásakor is itt dolgoztál. Hogyan kerültél be a franchise-étterem csapatába?

Akkor már régóta a belvárosi vendéglátásban tevékenykedtem. Amit ott el lehetett érni, nagyjából el is értem. Voltam konyhafőnök, üzletvezető, Chief Executive. A 2008-as világválság mély nyomot hagytak a vendéglátásban is, ezért egy stabil, nagy cégnél akartam elhelyezkedni. Mivel nagy zeneőrült vagyok, és nagyon bejött a Hard Rock hangulata, jelentkeztem Operations Managernek, de a pozíciót addigra már betöltötték, így kerültem végül a konyhára.

Mi történt ezután?

Kimentem Madridba, hogy betanítsanak. Azelőtt még nem dolgoztam franchise-étteremben, ezért az egész amerikai rendszer új volt számomra.

Mi a konyhafőnök feladata a Hard Rock Caféban?

Mivel ez egy hatalmas étterem, 400 főt tudunk befogadni, egy nagy gépezetként működünk. Az én munkám is összetett, összefonódik benne az üzletvezetői és a konyhafőnöki múltam. A bérköltség szerint kell működtetnem a konyhát, nekem kell beszerezni a nyersanyagokat, ha kell, alkudni az árból, és ha munkaerőhiány lép fel – ilyen még nem nagyon volt –, nekem kell megoldanom.

Hogy néz ki egy átlagos munkanapod?

A hét első felében általában reggel 7-től este 5-ig dolgozom, de gyakran már fél 7-kor itt vagyok, hogy leellenőrizzem az előző napi konyhatakarítást, és még a többiek előtt el tudjak kezdeni dolgozni. Délelőtt igyekszem elkészülni az irodai munkával, aztán jön a nagy déli ellenőrzés, ezt line checknek hívjuk. Ha szükség van a segítségemre, beállok a konyhába, ha nincs, akkor folytatom az irodai vagy egyéb munkám. Mivel nagy a cég,  sok emberrel dolgozunk együtt, a munkám nagy részét az ellenőrzés, szervezés, felmerülő problémák megoldása teszi ki. Ma például több Skype-beszélgetésem volt, egy lengyel termelővel tárgyaltam, aki több mint egy tonna burgerhúst szállítana nekünk.

Szerencsére a munkámnak van kreatív része is, például az utóbbi időben már lehetőségem nyílt ételeket tervezni a nemzetközi menüre is. A hét második felében, hétvégén már inkább a konyhában vagyok, és segítek, ahol tudok. Fontos hozzátennem,hogy úgy építettük fel a belső működésünket, hogy rövidebb ideig nélkülem is jól működjön.

Említetted, hogy nem volt még gondod a munkaerőhiánnyal. Ha mégis új embert kell felvenned, kiket keresel? Milyen emberekre van szükséged?

A vendéglátás tanulható, ha van tehetséged és szorgalmad. Ahhoz, hogy ott tartsak, ahol, és szert tegyek a megfelelő tudásra, nekem is több év kellett. Nem úgy megy, hogy kijössz az iskolából és máris mindent tudsz. Az a fontos, hogy meglássam a tehetséget és a szorgalmat az emberek szemében, akkor tudom, együtt lehet velük dolgozni. Szeretem felemelni és támogatni azokat a dolgozókat, akik letettek valamit az asztalra. Mivel ez egy nagy, nemzetközi cég, nagyon sok lehetőséget rejt magába. Az itt dolgozók akár külföldi Hard Rock Cafékban is besegíthetnek,új helyek nyitásában is részt vehetnek, mindezt természetesen korrekt fizetésért cserébe.

Melyik a munkád kedvenc része?

Nem szeretek beragadni az irodába, mert egy idő után már nincs hozzá türelmem. Az a jó, amikor mindenhol ott tudok lenni, kicsit beleüthetem az orrom mindenbe. Most például Orlandóból jöttem haza. A Hard Rock minden földrészről hívott egy séfet, hogy egy 10 fős kreatív csapatot alkotva elmondhassuk a véleményünket az éppen készülő új menüről, amit 2019-ben fogunk bevezetni.

Neked kellett az ördög ügyvédjét játszanod, és kritizálni a formálódó új menüsort?

Az volt a feladatom, hogy megmondjam, meg lehet-e csinálni az adott ételeket Európában. Beszerezhetőek-e a nyersanyagok és el tudjuk-e őket készíteni akkor is a megfelelő minőségben, ha az étterem tele van, és 300-400 vendégünk van egyszerre.Például  India ebből a helyzetből különös szerepben van, mivel az ottani vendégek 80%-a helyi lakos, ezért az étlap sem a standard, hanem a lokális igényekhez, ízléshez igazodik. Az Egyiptomi cafékban nehéz minden nyersanyagot beszerezni, Európában nem olyan trend a kínai kel, mint Észak-Amerikában,ellenben a pár éve még kevésbé ismert quinoa mindenhol népszerű lett.

Az étlapotokra jelenleg 4 ország Legendary Burgere is felkerült. Így például a New York-i, vagy a hollywoodi burgert is megkóstolhatjuk, a budapesti burger pedig állandó szereplője a kínálatotoknak. Mi van benne?

A 2011-es openingre találtuk ki az első budapesti Legendary Burgert, amiben libamáj, az általam főzött hagymalekvár és Erős Pista is volt. Ezt a receptet tavaly lecseréltük a libamáj drágulása miatt, amitől a nyersanyagköltség meghaladta az eladási ár egyharmadát, amit nem enged meg a belső szabályzat. Az új Budapest Legendary Burgerben füstölt hús, lecsópüré, Erős Pista, bacon és 230 gramm burgerhús van.

A külföldiek kedvelik a magyar burgert?

Igen, népszerű, többen még most is a libamájasat keresik, és sokan hiányolják is. A vendégeink 90%-a külföldi, akik az utazásaik alkalmával szeretik felkeresni a helyi Hard Rock Cafékat. A budapesti Hard Rock olyan, mint a Hősök tere: mindenki itt akar lenni, látni akarja. Igaz, a minőséget meg is kell fizetni, de amikor a Who énekesének a ruhája mellett üldögélve ehetjük a hamburgerünket, rájövünk, hogy megéri. Az emberek nem úgy kezelik a Hard Rockot, mint egy éttermet, hanem mint egy látványosságot.

Említetted, hogy a madridi Hard Rock Caféban tanultál be. Az étteremlánc más külföldi éttermében is voltál?

Voltam Helsinkiben, aztán Moszkvában másfél hónapot, majd Göteborgban, aztán ismét Moszkvában két évet. Legalább egy tucatnyi Hard Rockban megfordultam már, Dubaitól kezdve Kazahsztánig. Moszkvában eredetileg regionális vezető lettem volna, de az ukrán-orosz háború miatt a szentpétervári étterem nem nyílt meg.

Ezért jöttél vissza?

Lejárt a szerződésem, és nem hosszabbítottam meg, hiányzott a családom. Eddig úgy tudtam külföldön dolgozni, hogy folyamatosan ingáztam: 20 napot kint töltöttem, 10 napot itthon voltam. Egy ideig próbáltam a pesti vendéglátásban elhelyezkedni, de nem ment. A Hard Rock után nehéz lett volna mást megszokni. Az akkori vezetés ajánlatot tett, amit Dél-Koreából hazatérve elfogadtam. Itt nehéz a munka, de steril és biztonságos, elismerik a teljesítményem.

Mi történik a budapesti Hard Rockkal, ha te külföldre mész, hogy egy nyitásnál segíthess?

30 emberrel dolgozom együtt a konyhában, akik mindvégig mögöttem állnak. Sok segítséget kapok a General Managertől, Tettinger Zsolttól. Távollétemben Khorshidi Ramin, Assistant Kitchen Manager  helyettesít, ő biztosítja a stabil működést, ha nem vagyok itt. Mindkettőjükkel baráti viszonyban vagyok. Kivételes helyzetben vagyok, mert egy nagyon támogató, megbízható csapatban dolgozom, ahol oda-vissza működnek a dolgok. Amit adok, azt vissza is kapom.

Képek: Németh Krisztina

A Golden ház az első kezeim közé kerülő Rushdie-könyv, amin a remek borítója miatt akadt meg a tekintetem (Greskovits Endre munkája). Bár általában nem szoktam sok szót vesztegetni a könyv megjelenésére, ezúttal muszáj ezzel kezdenem és megdicsérnem nemcsak a borítóját, de méretét, alakját is. Pont a kezünkbe passzol, bármilyen táskában elfér „metróolvasáshoz” kompatibilis.

Különösen szerencsés, hogy ez így van, ugyanis Rushdie stílusa olvastatja magát. A történet címszereplő családjának feje Nero, aki három fiával, a mentálisan zavart Petyával, a művészlelkű Apuval és a nemi identitásával küzdő D-vel érkezik New Yorkba, hogy megalapítsák a dinasztiájukat.

A múltjuk kérdéses, mindössze annyit lehet róluk tudni, hogy Indiából származnak és Nero felesége tragikus körülmények között hunyt el. De a múlt annyira nem is fontos, hiszen Amerikában vagyunk, az álmok földjén, ahol mindenki tiszta lappal indul.

Nero Golden is friss, szinte ropogós identitással érkezik az Újvilágba, ahol mégis az antik Római Birodalom eszményét akarja újjáéleszteni. (Ezért is nevezte el magát Neronak.) Igen ám, csakhogy ha a régi idők megkopott fényét a mai korban szeretnénk kifényesíteni, nehézségekbe ütközhetünk.

Remek példa erre a három Golden fiú. Apjuk bátor és számító viselkedéséből, mindazokból a zsarnoki és vezetői tulajdonságaiból, melyek jelentős emberré tették, a fiúkban semmi nem fedezhető fel. A legjobban talán D, vagyis Dyonisos lóg ki a sorból, aki bár férfinak született és a nőket szereti, nőnek érzi magát.

A Golden család történetét egy szomszéd (későbbiekben a Golden-kúria lakosa) szemszögéből ismerhetjük meg. Ő René, aki a család összes tagjával nagyon szoros viszonyt ápol, így szinte mindent tud róluk.  Talán ő az egyetlen, aki előtt a rejtélyes múltú család összes titka feltárul. René, mivel a filmkészítés világában dolgozik, filmszerűen tárja az olvasó elé a Golden família amúgy is filmbe illő történetét.

Ugyan A Golden ház az amerikai álom bukásáról szól,  ennél  azért sokkal összetettebb üzenete van. Az amerikai álom és a self made man-mítoszának  összetörése mellett Rushdie arra is rámutat, mennyire nehéz biztos identitásra szert tenni ebben a feje tetejére állt világban.

A könyv másik tanulsága, hogy a múltunk megtagadásával a jelenünket sem érhetjük meg és a jövőnket is elveszítjük.

Bár kifejezetten iszonyodom a könyvek egymáshoz hasonlítástól, A Golden ház olvasása többször is eszembe jutott A nagy Gatsby. Igen, ez a könyv egy picit olyan, mintha A nagy Gatsbyt és Az ügynök halálát összefércelték volna.

De azért még egy harmadik, igencsak fontos komponense is van ennek a könyvnek. Ez pedig Rushdie írói nagysága, ami végső soron mégis egy páratlan olvasási élménnyé varázsolja a kárhozott Golden-család történetét.