A Szamos egy kicsit már hungarikum, mondják nekünk kissé talán még szégyenlősen is a Szamos Vörösmarty téri teraszán. Mi pedig megdöbbenünk a szerénységen. Ugyanis a Szamos szerintünk nagyon hungarikum. Látogatásunk után pedig leszögezzük, hogy méghozzá egy olyan hungarikum, ami képes és akar ezer irányba fejlődni, úgy, hogy egy pillanatra se sérüljön a márkához már betonerősen ragaszkodó minőségi jelző.
De mi is jut eszünkbe a Szamosról? A marcipán, az isteni torták és a mennyei sütemények. Egy kicsit az a békebeli időszak, mikor még igazi sikk és kényeztetés volt egy jó szelet torta, és a randevú egy fénypontja volt egy doboz bonbon átadása a kiválasztott hölgynek. Nem is csoda, hogy nosztalgiára készen indultunk el a Vörösmarty térre, ahol a kellemes árnyékban lévő teraszon végül egy teljesen új Szamos-élmény várt minket. Más ízek, más koncepció, egy picit egy más fajta Szamos.
A Szamosban a minőség konstans
Persze nem kell megijedni, a Szamos nem változott meg. Még mindig a sütemények és a torták a legfontosabbak. Minden termék Pilisvörösváron készül egy marcipán- és csokoládégyárban, de itt működik a cukrászat is, ahonnan a lehető legfrissebb állapotban kerülnek ki a termékek, hogy elinduljanak az ország különböző pontjai felé. A Szamosban a minőség konstans, emelik ki. Ennek hátterében pedig a folyamatos ellenőrzés áll, hiszen az egyik örökös, Kelényi Szamos Gabriella folyamatosan járja a cukrászdákat, napról napra megkóstolva a családi örökség termékeit, ha pedig valamiben csak egy picit is több cukrot érez, mint kellene, azonnal utazik Pilisvörösvárra, hogy a következő szállítmány minden íze olyan legyen, mint amilyennek Szamos Mátyás anno megálmodta.
Persze néha a klasszikus ízek is felfrissülnek. A Vörösmarty téri Szamosban is meg-megfigyelhetünk új ízeket, szezontól függetlenül. Az eperszezon beköszöntekor például az eper lepett el mindent, de a gesztenyeheteken is hasonló dolog történik a süteményekkel.
Reggeli nem csak reggel
Viszont nem ezek a kis szezonális hetek azok, amik igazán Janus arcúvá teszik a Szamost, mely egyszerre néz a múltba a minőség és tradíciók tiszteletével és a jövőbe Budapest belvárosában. Direkt kerültük eddig a cukrászda kifejezést, hiszen bár egy kávéházról beszélünk édesipari termékekkel, a Vörösmarty téri Szamos ennél sokkal, de sokkal több. Van bisztró étkeztetés profi séffel, déli menüajánlattal remek melegételekkel, és ha úgy tetszik, reggelivel akár délután ötkor is. Hiszen ha megvan hozzá az alapanyag, miért ne csinálnák meg – teszik fel a kérdést a tulajdonosok, melyre sajnos a legtöbb vendéglátóegység nem tudna válaszolni Budapesten.
Nem csak a turistáké a világ
Mi a reggelit délelőtt választottuk, nem délután ötkor, de így is kimagasló élmény volt. Előítéletesek voltunk. Azt gondoltuk, hogy a belvárosban enni egy kimerítő méretű reggeli összeállítást, kávéval, frissen facsart gyümölcslével nem egészen a magyar pénztárcákra lesz szabva, de tévednünk kellett. Bár a minőséget meg kell fizetni, ez kikerülhetetlen, az árak mégis képesek voltak olyan szinten maradni, hogy egy hétköznapi ember is megengedhessenek magának néha itt egy reggelit vagy süteményt, pont annyira, hogy élményként számoljon el vele. Az, hogy a Szamos képes volt elfelejteni azt, hogy Vörösmarty tér ide vagy oda, nem csak a turistákkal kell számolni, mindenképpen egy megbecsülendő, tisztelendő érdem, aminek jogos jutalma a folyamatosan visszatérő magyar törzsközönség. A többfajta reggeli válogatás mindenki ízlését kielégítheti. A Szamos-tállal igazi íz orgiába lehet részünk, a kontinentális tál után pedig legalább fél napig eszünkbe sem fog jutni más ételre néznünk, maximum délután egy szendvicsre.
A megújulás a túlélés új fajtája
Ha pedig már szendvics, a Szamosban az is van, mely ugyancsak már előbb említett Janus-arc jövőbeli orcájának egyik pírja. Ugyanis míg Kelényi Szamos Gabriella a minőséget felügyeli, a két Szamos-fiú, Kolos és Ádám is próbálja modernebb vizekre irányítani a cukrászdát, természetesen úgy, hogy az anyahajó közben egy cseppet se veszítsen fényéből. Ezért lettek szendvicsek is, hiszen valamilyen módon ők is megpróbálják kivenni a részüket a Budapesten végigsöprő streetfood őrületből. Ugyanis bármekkora erővel is bír a Szamos név, azzal tisztában vannak, hogy Budapesten minden pillanatban ébernek kell lenni manapság az embernek. Egy kis ötlet hurrikánt indíthat el, aki pedig nem figyel, könnyen lemarad. A megújulás a túlélés új fajtája. Így kerülhet szarvasgomba a sacher piskótára.
Hajszárítóval bonbont
Egy másik különleges kínálata a Vörösmarty téri Szamosnak a csokoládéiskola, amire jelentkezhetnek baráti társaságok, munkahelyi csoportok, de akár családok is. Nyáron kevesebb a meghirdetett időpont, de ha valaki külön alkalmat szeretne magának, természetesen ez is megoldható, pont, mint a reggeli délután ötkor. A csokiiskola kurzusainak kínálata szerteágazó, tanulhatunk tortát készíteni – természetesen szigorúan a Szamos recepteket követve – vagy fagylaltot, macaront, bonbont illetve szaloncukrot. Mindent a hagyományok szerint, természetesen ugyanazokkal a minőségi alapanyagokkal dolgozva, amikkel a szakemberember is. A kurzusokon – melyek elérhetőek angol nyelven is – a kezdőknek leginkább azt ajánlják, hogy étcsokolédából készítsék el a saját Szamos klasszikusokat, míg a mesterek már a legtöbb kihívást rejtő fehér csokoládéval is dolgozhatnak.
A kurzusokon nem csak saját édességeinket és néhány órányi jókedvet kapunk, hanem értékes tudást is. A cél, hogy egy kicsit mindenki hazavigye a Szamos-féle varázst, és drága konyhai berendezések hiányában, ha kell hajszárítóval készítsen otthon bonbont. Minden más hozzávalót – receptkönyvtől kezdve, az öntőformákon át egészen a töltelékként szolgáló lekvárig – megkaphatunk a cukrászda épületében.
Így a végére pedig tartozunk egy vallomással. Azt mondtuk, hogy a reggeli után ember fia nem tud órákig ételre gondolni a kellemes telítettségtől, ám miután minket szembesítettek a bonbonok kínálatával, hirtelen felszabadult némi hely a gyomrunkban is. Az apró Szamos-finomságok – melyeknek főszereplője természetesen a mandula – sokszor vannak ízesítve likőrökkel, pálinkákkal, sőt borokkal is, így jó lesz vigyázni, ám ha a nugátkészítményeket választjuk, akkor csak a csokoládéval kerülünk közelebbi kapcsolatba.
Kikérjük magunknak
De a Szamosban jobb mindennel kapcsolatba kerülni, mert ami ennyi ideje jó, és aminek már külön tradíciói vannak… az már biztosan élményt nyújt. És igenis, kikérjük magunknak. A Szamos nem kicsit hungarikum, hanem nagyon az. A hungarikumokat pedig gondozni kell, miként lelkünket is. Úgyhogy néha állítsuk meg magunk körül a világot, menjünk el a Vörösmarty térre, foglaljuk vissza a turistáktól, és együnk mi egy reggelit a Szamos teraszán, élvezve a környezetet, a minőséget és ünnepeljük a gasztronómiát. Utána pedig vigyünk haza egy kis bonbont is délutánra. És örüljünk, hogy a Szamos varázsa egy kicsit még otthon is ott lehet velünk.
