Összegyűjtöttünk nektek több mint egy tucat magyar filmklasszikust, amiket sokadjára is érdemes újranézni egy-egy zord, szürke estén. Mindegyiket megtaláljátok szuper minőségben, felújítva a Filmio-n.
Hyppolit, a lakáj (1931)
A Hyppolit, a lakáj a korai magyar hangosfilm kiemelkedő alkotása és az egész magyar mozgóképtörténet egyik legnagyobb közönségsikere. Örökzölddé vált mondatok, igazi békebeli világ, ahol a hagymát is hagymával eszik, és ahol minden körülmények között meg kell őrizni a látszatot. Immár a sokadik generáció dúdolhatja, hogy „Pá, kisaranyom, pá” és szurkolhat a bumfordi, felkapaszkodott kispolgár mellett a fiatalok szerelmének. A magyar film első hangos sikere a felejthetetlen Kabos Gyulával és Csortos Gyulával.
Meseautó (1934)
A kis fizetésű bankalkalmazott és a vezérigazgató házassággal végződő szerelméről szóló, félreértéseken alapuló vígjáték a második világháború előtti magyar filmgyártás egyik legnagyobb kasszasikere, a magyar filmtörténet örökzöld darabja, egy korszak jelképe. A sikerben nagy része volt a Márkus Alfréd által komponált zenének és betétdaloknak. Sikerének titka máig foglalkoztatja a filmtörténészeket. Többnyire modern népmeseként értelmezik, melyben ezúttal nem a szegény fiú, hanem a szegény lány indul el szerencsét próbálni.
Valahol Európában (1947)
Árva, éhező, elvadult gyerekek róják a szétbombázott országutakat a második világháború végén. Lopnak, fosztogatnak. Rábukkannak egy élelemmel teli, romos várra, amely elsőre elhagyatottnak tűnik, de van lakója: Simon Péter (Somlay Artúr), a világtól megcsömörlött híres karmester. A gyerekek és a tiszta szívű férfi között fokról fokra rokonszenv, barátság ébred. Radványi Géza filmje a humort sem nélkülözve adott kíméletlen helyzetjelentést a háború által feldúlt Magyarországról.
Körhinta (1955)
Pataki kilép a termelőszövetkezetből, és lánya jövendőbelijével, Sándorral együtt újból magángazdálkodók lesznek. Mari viszont Mátét szereti, aki nem akar a régi módon élni. A fiatalok szembeszállnak „a föld a földhöz házasodik” ősi szabályával. A téeszesítés alatt zajló Rómeó és Júlia-történet filmsztárt faragott Törőcsik Mariból és visszatette Magyarországot a nemzetközi filmművészet térképére. Fábri költői montázsai forradalmi hatással bírtak, és sok magyar rendezőt inspiráltak.
A tizedes meg a többiek (1965)
Magányos katona motorozik át a második világháborús frontvonalon. Lőnek rá jobbról, lőnek rá balról, de fel se veszi. Zászlóaljától menekül, amelynek zsoldját ellopta és kézigránátokba rejtette. A tizedes rátalál egy elhagyott kastélyra, és az oda betévedő szökevényekből csapatot verbuvál maga köré. Ha kell, nyilasnak, ha kell, kommunistáknak álcázzák magukat, mindent megtesznek, hogy túléljék a háborút. A tizedes meg a többiek szakított a hamis partizánromantikával és az átlagembert küldte a háború frontvonalába.
A Pál utcai fiúk (1968)
Az „édes grundot” ésszel védi meg nagy csatában Boka tábornok és lelkes kis csapata a vörösinges túlerővel szemben. Molnár Ferenc 1907-ben megjelent ifjúsági regényét eddig öt alkalommal filmesítették meg, Magyarországon 1917-ben, majd 1924-ben, készült belőle amerikai és olasz verzió is – de mindmáig Fábri Zoltán 1969-es adaptációja számít etalonnak. Fábri angol színészekkel, hollywoodi színvonalon vitte filmre az ifjúsági klasszikust. Ez volt az első magyar film, amelyet Oscar-díjra jelöltek.
Megáll az idő (1981)
A Megáll az idő vagány kultuszfilm, kikezdhetetlen remekmű. Lendületes kamaszfilm a hatvanas évekről, amikor a fiatalok Elvis Presley-re tomboltak, pornóképeket cserélgettek, és beálltak a Coca-Colától. De sokkal több is ennél: szembenézés az ’56-os forradalom kudarcával, az itthon maradtak bűntudatával, örökös és hiábavaló elvágyódásával. Keserédes életérzés sugárzik belőle: a céltalan lázadásé és az örökös sikertelenségé. Legendás alakja, Pierre az amerikai ellenzéki hősök stílusában forgatja fel az iskola életét.
Ripacsok (1983)
Stock Ede (Garas Dezső) akkor tapasztalja meg igazán a showbiznisz farkastörvényeit, amikor addigi állandó társa és barátja, András (Kern András) egy nap szó nélkül kidobja közös kabarészámukból. Ede persze nem hagyja annyiban a dolgot. Sándor Pál keserédes filmje végigkalauzol a pesti éjszakán. A különös látványvilág Ragályi Elemér operatőr és Bachmann Gábor díszlettervező munkáját dicséri, míg a zenét Presser Gábor szerezte.
Macskafogó (1986)
Grabowski, a 007-es egérügynök veszélyes küldetésre vállalkozik: Pokyóból el kell hoznia egy szuperfegyver titkos tervét, amelynek segítségével az egerek le tudnának számolni a létüket fenyegető macskaszindikátussal. A macska–egércivilizációba helyezett akcióvígjáték a populáris zsánermozik kifordítása. A Macskafogóban kiérlelt sokrétű parodisztikus műfajkevercs nemcsak a magyar, hanem az egyetemes animációs film történetében is úttörőnek számít, a filmet bemutatása óta a mai napig kultikus rajongás övezi idehaza.
Eldorádó (1988)
Bereményi Géza önéletrajzi ihletésű, Európa-díjas filmjében az író-rendező nemzedékét, s benne 1956 őszét gyerekkori énje, az unoka nézőpontjából ábrázolja. A nagypapa, a Teleki téri piackirály mindent a pénzen keresztül mér. Az ÁVO sem bír vele, aranyrúdjainak köszönhetően még diftériás unokáját is kimenti a halál torkából. Az 1956-os forradalom idején azonban már semmi sem működik a piac törvényei szerint, s az unoka arannyal sem tudja őt megmenteni a végzetes vakbélgyulladástól…
Csinibaba (1995)
1962 augusztusában az egyik reggel olyan, mint a másik. A mozik az Édes életet játsszák Anita Ekberggel, Simon bácsi, a tömbbizalmi pedig ellátja reggelenként hírekkel, tanácsokkal és zenével a háztömbrádión a rábízott állampolgárokat. A Kommunista Ifjúsági Szövetség vetélkedőt szervez. A nyertes csapat részt vehet a Világifjúsági Találkozón a messzi Helsinkiben. A győztes csapatot persze előre kiválasztották… Az áthangszerelt slágerekből és gegekből építkező zenés szatíra egyszerre parodizálja a Kádár-rendszert és a visszatekintő nosztalgiát.
Moszkva tér (2001)
Budapest, 1989. A 18 éves Petya az érettségi előtt áll. Indul a nagybetűs élet, és egy ország is új életet kezd. Török Ferenc érettségiző hősei nem reménytelen, a történelemnek kiszolgáltatott alakok. Ironikusak és játékosak – sorsuk akár jót is tartogathat nekik. A Moszkva tér egy filmes nemzedékváltás emblematikus filmje lett frissessége, pátoszmentessége, friss képi megoldásai miatt, és valami alapvetőt mondott a rendszerváltásról.
Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan (2014)
Egy nap Eszter kivette a hajszálait a lefolyóból és elhagyott. Azt mondta, hogy életképtelen vagyok. Nem tudom milyen az életképes. Az anyám annyira szeretné, hogy felnőjek, hogy inkább megírja az önéletrajzomat helyettem, csak történjen már valami. Nem szokványos felnövéstörténet a fiatal lét elviselhetetlen könnyűségéről egyedi hangnemben.
Testről és lélekről (2017)
Mária és Endre újdonsült kollégák, mindketten egy vágóhídon dolgoznak. A nő pontos, szigorú minőségellenőr, különös viselkedése eltávolítja a kollégáitól. A férfi kedves, udvarias főnök, de lebénult bal keze miatt visszahúzódó. Egy üzemi pszichológiai vizsgálat során véletlenül kiderül, ők ketten ugyanazt álmodják. Éjszakánként egy hóval borított, gyönyörű erdőben szarvaspárként találkoznak. A felismerés után a valóságban is próbálnak kapcsolatot teremteni.
Akik maradtak (2019)
Aladár 42 éves, feleségét és két gyermekét a táborban elvesztette és nőgyógyász a II. világháború utáni Budapesten. Klára 16 éves és reménytelenül visszavárja apját és anyját. Találkozásuk alkalmával olyan érzéseket fedeznek fel egymásban és magukban, melyek évek óta hiányoztak az életükből. Ahogy a kommunista párt átveszi a hatalmat, a tiszta apa-lánya kapcsolatukat már nem nézik jó szemmel.
