25 lenyűgözően szép nyári kirándulóhely Budapesten és környékén

Kirándulásra indulnátok a hétvégén és még nincs meg a célpont? Segítünk! Összegyűjtöttünk nektek 25 nyári kirándulóhelyet Budapest környékéről mindenféle kiruccanáshoz. Panorámapontok, botanikus kertek, tanösvények, vízparti helyek, erdei kalandok – mindből válogathattok kedvetek szerint.

Vízparti kirándulóhelyek | Botanikus kertek és arborétumok | Erdei kalandok | Panorámapontok

Vízparti kirándulóhelyek

Derítő-tó, Tata

A Tata központjától néhány kilométerre fekvő Derítő-tó ugyan nem hagyományos értelemben vett kirándulóhely, felkeresését azonban garantáltan nem fogjátok megbánni. Az 1961-ben kialakított, mesterséges tó ma igazi horgászparadicsom, holott eredetileg a tatabányai szénbányák úszóüledékének felfogására, az Öreg-tó védelmében alakították ki. A bányák évekkel ezelőtt bezártak, a Derítő-tóban álló, azóta kidőlt fák viszont természetes búvóhelyül szolgáltak a ma is jelentős halállománynak, így az országban egyedülálló módon hatalmas, békés és ragadozó halakat rejt a víz. A tó partján, valamint az északi oldalon a vízbe nyúló, és a szárazfölddel egy keskeny stéggel összekötött szigetecskén kiadó és eladó faházak sorakoznak, melyek között sétálva olyan érzése van az embernek, mintha nem is Magyarországon lenne.

Fotó: Mester Ibolya

Garancsi-tó, Tinnye

A gyönyörű Budai-hegyekben található Tinnye egy kultikus magyar vígjáték, az Üvegtigris forgatása okán lett filmes kirándulóhely. A trilógia híres büfékocsija, avagy a Rudolf Péter által megformált Lali birodalma, a sűrű nádas által övezett Garancsi-tónál áll, ezért a hely a filmturisták kedvelt zarándokhelyévé vált. A büfé afféle jelkép lett, és nem csupán díszletként áll ott, hiszen a mai napig üzemel. De más miatt is érdemes ellátogatni ide: a 2000-es években tanösvényt és pihenőhelyeket alakítottak ki a feltételezések szerint a középkorban, mesterségesen létrehozott halastó körül, ami gazdag élővilága és idilli békéje révén vonzó úti cél a fővárosból kiszabadulni vágyók számára.

Fotó: Györkő Zsombor

Háziréti-tó, Pilisvörösvár

Budapesttől negyedórára, Csobánka és Pilisvörösvár határán, hegyek és dombok ölelésében fekszik a Határ-réti-árok és a Házi-réti-patak felduzzasztásával létrehozott, közkedvelt horgászvíz, a Háziréti-tó. Fürdeni sajnos tilos benne, a pecázás szerelmesei azonban itt kiélhetik minden vágyukat, hiszen van benne a pontytól kezdve a harcsán, a balinon, a busán és a csukán át, a dévérkeszegig és az ezüstkárászig bezárólag minden magára valamit is adó hazai halfajból. A gyönyörű szép környezetben található, 26 hektáros tó partján büfé, mosdók és sátorozási lehetőség is akad, a közelben pedig szedd magad eperföld várja bőséges termésével a horgászcsaládok bot nélküli tagjait. A tavat legegyszerűbben a 10-es főúton lehet megközelíteni, a 15-ös kilométertáblánál észak felé kanyarodva, egy személygépkocsival is jól járható földúton keresztül.

Fotó: Horváth Gábor

Jenői-tó, Diósjenő

A történészek feljegyzései szerint a Jenői-tó mellett vívott 173-ban győztes csatát a kvádok és a markomannok ellen Marcus Aurelius, a rómaiak filozófus császára: a történelmi eseményről egy emlékmű is tanúskodik a 27 hektáros tó partján. Habár az ősidők óta létezik, mai formáját 1917-ben, a gát megerősítésével nyerte el, azóta pedig valóságos Mekkája lett a törpeharcsára, keszegre, pontyra, csukára, süllőre, szürkeharcsára és balinra utazó horgászoknak. A Bokodi- vagy a Háziréti-tóhoz hasonlóan strandolásra a Jenői-tó is alkalmatlan, a vízbe nyúló, hangulatos horgászállások, az idilli börzsönyi panoráma és az úton-útfélen elhelyezett szalonnasütőhelyek azonban bőven elegendő indokot szolgáltatnak egy baráti összejövetelre a tó partján.

Fotó: Marton (flickr SNMPIX)

Kisoroszi szigetcsúcs

Ugyan a kisoroszi szigetcsúcson a nyári fürdőzésnek nincsen párja, a tavaszi panorámáért is érdemes elhagynunk a fővárost és meg sem állnunk a fővárostól egyórás autóútra található Kisoroszi községéig. A szigetcsúcsot legegyszerűbben autóval lehet megközelíteni, amit vagy leparkolhatunk a faluban ingyenesen, vagy a kemping parkolójában napi 2000 forintért, ahonnan még szintén sétálni kell valamennyit a vízig. A partszakasz nagy területet ölel fel, így biztosan találunk majd egy csendes zugot a fák ölelésében, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Dunakanyarra, sőt szép, napos időben akár a visegrádi fellegvárig is ellátni.

Fotó: László Orsolya

Naplás-tó, Budapest

A szellemesen Budapest Balatonjaként is aposztrofált Naplás-tó a XVI. kerületi Cinkota környékét gazdagítja. Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize 1978-ban alakult, vízpartja pedig számos aktív kikapcsolódási lehetőséggel kecsegtet bennünket. Ha valóban kiszakadnánk a városi nyüzsgésből és lelassulnánk kicsit, a teknősmozi, a nádas természetközeli hangjai, a tóparti láblógatás, a tűzrakóhelyeken békés sütögetés maradéktalanul hozzák majd ezt az élményt. A tavat körbeölelő, a cinkotai Kis-erdőn át futó tanösvény a hely erdős, lápos és mocsaras élővilágával ismertet meg bennünket, a kilátóból pedig megcsodálhatjuk a kertváros tüdejeként is ismert tóvidéket.

Fotó: Horváth Zsolt

Merzse-mocsár, Budapest

Budapest külvárosában, a ferihegyi repülőtér szomszédságában terül el a főváros egyetlen igazi mocsara, a pesti vidék egykori mocsaras területeinek utolsó hirdetője, a Merzse-mocsár. A 40 hektáros természetvédelmi terület élő- és növényvilágát 15 állomásos, 6 kilométer hosszú tanösvényen ismerhetjük meg, amely a mocsárt körülölelő gyalogutakon keresztül elvisz egészen az új, fából épült kilátótoronyig. Kellemes szabadtéri sétánk során rengeteg állat- és növényfajjal találkozhatunk: a víz közvetlen közelében nádas, peremén ligeterdő húzódik, amelyet védett madárfajok, nyulak, őzek és rókák népesítenek be, míg a békakuruttyolástól és rovarok zümmögésétől hangos tóparton még a repülőgépek moraja is a távolba vész.

Fotó: Horváth Zsolt

Sóstói tanösvény, Székesfehérvár

Székesfehérvár belvárosától nem messze helyezkedik el a 218 hektáros Sóstó-Homokbánya Természetvédelmi Terület, ami betekintést nyújt a környék élővilágába. Az egész évben látogatható tanösvényen a számos védett és fokozottan védett növény-és állatfaj mellett megismerkedhettek a vizes élőhelyek jelentőségével, a természetvédelmi problémákkal és a természetvédelemmel kapcsolatban is kaphattok hasznos információkat.

Fotó: Györkő Zsombor

Tatai fényes tanösvény

Az egész évben látogatható, 18 állomásos, 1350 méter hosszú cölöpsétány olyan vadregényes lápvidékre kalauzol el minket, amely felnőttek és gyerekek számára is egyaránt életre szóló élményt nyújt. A jól kiépített úton a láperdők és a karsztforrások világát ismerhetjük meg, amelyről az interaktív információs táblák segítségével még többet megtudhatunk. A tanösvény kialakításának köszönhetően testközelből figyelhetjük meg a teknősök és hódok életét, és betekintést nyerhetünk a lápvidéki növényvilágba. A titokzatos erdőt fentről is megcsodálhatjuk a Nagy-Égeresben található kilátótorony tetejéről, illetve a kalandkedvelők kipróbálhatják a kézi erővel működtethető csónakot vagy a függőhidat is.

Fotó: Werner Antal

Tordas Horgásztó

Budapesttől mindössze félórás autóútra, Martonvásár és Gyúró között félúton találjuk Tordast és annak varázslatosan csillogó aprócska tavát. Bár a legtöbbeknek mégis az itt kialakított, westernhangulatot megelevenítő Tordasi Élményfalu az, ami először eszébe jut, a tőle karnyújtásnyira található, pöttöm szigetekkel, hidakkal tűzdelt romantikus kis tavacskáért is megéri útnak indulni. A 3 hektár területű Tordasi Horgásztóra a község Öreghegy részén bukkanhatunk. A tó körül nagy parkoló és szépen gondozott terület fogadja az ide érkezőket. A nádassal körbeölelt tó körül a pihenésről és a kikapcsolódásról a 2008-ban alapított Szlovák tájház, tűzrakóhelyek és horgászstégek gondoskodnak.

2163 Vácrátót, Alkotmány u. 2-4.

Fotó: Györkő Zsombor

Veresegyházi-tavak tanösvény

A három tóból álló Veresegyházi-tavak tagjai a Pamut-tó, az Ivacsi-tó és a Malom-tó, amelyek mindegyike igazán népszerűnek számít a közelben élő horgászok körében, nyáron pedig strandolásra is tökéletes helyszín a tó egyik szakasza. A partjaikon végigfutó tanösvény bejárása közben vadkacsákkal, orchideákkal és akár még édesvízi medúzákkal is találkozhatunk. A 4880 méter hosszú terület önállóan és idegenvezetéssel is körbejárható. A kis kör 2-2,5 óra alatt teljesíthető, míg a nagy kör bejárása 4-4,5 órát vesz igénybe. A Malom-tavat 1985 óta természetvédelmi területként tartják számon, így fontos, hogy ottlétünkkor vigyázzunk a természetre. A tó környezetében fapadokat is találhatunk, ahol hangulatos környezetben piknikezhetünk. A tanösvény április elejétől október végéig látogatható.

Fotó: Györkő Zsombor

Botanikus kertek és arborétumok

Gödöllői Erdészeti Arborétum

Változatos erdei élményeket tartogat a Gödöllő és Isaszeg között fekvő Gödöllői Erdészeti Arborétum, a fővárostól alig egyórás autóútra: az 1902-ben telepített erdőség eredetileg azért jött létre, hogy új fafajokat, elsősorban fenyőket, honosítsanak meg a területen. Fennállásának több mint száz esztendeje alatt az arborétum számos viszontagságos időt átélt, de még ma is összesen 154 féle erdőtípus várja az idelátogatókat. Bemutató túraútvonalak futnak keresztül a 130 hektáros ősarborétumon, ahol játszóteret, valamint hívogató pihenőpadokat és tűzrakóhelyeket is találunk. Ingyenesen látogatható, akár babakocsival és négylábú kiskedvencekkel is, március 31-ig reggel 8 és délután 4 között, április 1-től pedig este 6-ig is elidőzhetünk a természet ölelésében.

2100 Gödöllő, Isaszegi út 164.

Fotó: Petró Róbert Migo

Pákozd-Sukorói Arborétum és Vadaspark

A Pákozd-Sukorói Arborétum és Vadaspark már valamivel (körülbelül 50 kilométerrel) messzebb található Budapesttől. Többfunkciós családi kirándulóhelyként azért került be a kedvenc tűzrakóhelyeinket listázó felsorolásba, hogy az is találjon magának lehetséges célpontot, aki már minden korábban említett szabadtéri lehetőséget kimerített. A Velencei-hegység és Velencei-tó északi partja között meghúzódó területen emuk, szarvasok, muflonok jól megférnek egymás mellett, az arra járók a vidék vízi világának feltérképezése mellett kalandjátszótéren, erdei tanösvényen vagy a 15 méter magas kilátóban múlathatják az időt.

Fotó: Pákozd-Sukorói Arborétum és Vadaspark

Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert

1961. május 1-jén nyitotta meg kapuit Vácrátóton a helyi botanikus kert, amelynek hazánk leggazdagabb élőnövény-gyűjteményét köszönhetjük. A nyitást követő években rengeteg változás történt a területen, az ezredforduló óta pedig egy nemrégiben kialakított tanösvény mentén, itt-ott kihelyezett informatív ismertetőtáblák segítségével mélyülhetünk el jobban a természetben. Nemrégiben készült el az új kaktusz- és pozsgásház, valamint jelenleg is folyik az üvegházak átépítése. A Berkenyeház időszakos kiállításai mellett az április 30-án indult Kert a Köbön nevű rendezvénysorozat keretein belül bemutatják a kultúra, az ökológia és a botanika ötvözött élményét a látogatóknak.

Fotó: Majdán István

Erdei kalandok

Búbánatvölgy

Budapesttől 50 kilométerre, körülbelül egyórás autóútra, a Dunakanyar egyik rejtett zugában bukkanhatunk rá a Búbánatvölgyre, ami nevével ellentétben a legkevésbé sem szomorú látvány. Ezt a titkos kis csodát a Szamár-hegy és a Hosszú-hegy között találjuk, a Duna-Ipoly Nemzeti Park határán. A völgy könnyedén megközelíthető, ezért rendkívül közkedvelt a túrázók között, és a közelben lévő, felújított játszótér miatt még a nagycsaládosok számára is kiváló kirándulóhelyszín. A völgy egy csendes, félreeső helyen található, ezért még a horgászok körében is igen népszerű. Ha pedig bográcsozni vagy szalonnát sütni támad kedvetek, itt még arra is van lehetőség.

Fotó: Leyer Péter

Dera-szurdok, Pilisszentkereszt

A Pilisszentkereszttől délre található, meredek sziklákkal határolt Dera-szurdok 1 km hosszú. Az itt lévő Dera-folyón apró fahidacskák ívelnek át, melyeken áthaladva igazi mesebeli érzésünk támadhat. Mivel a túra útvonala nem túl hosszú, egy óra alatt bőven felfedezhetjük a szurdokot, de szerencsére a közelben több egyéb túraútvonal is van. Budapestről a Pomázról induló távolsági buszokkal tudunk legpraktikusabban eljutni az erdőig.

Fotó: Petró Róbert Migo

Jegenye-völgyi-vízesés, Budai-hegység

A Budai-hegység legnagyobb vízesése Budapesttől 20 kilométerre, Solymár határában található, és a varázslatos Alsó-Jegenye-völgyben futó Paprikás-patak táplálja. Különleges látványt nyújt az erdő mélyén megbújó, körülbelül 4 méter magasról csörgedező víz, ezzel az egyik legnépszerűbb kirándulóhellyé avanzsálva a térséget. A túra viszonylag rövid, másfél óra alatt teljesíthető és akár babakocsival is gond nélkül körbejárható. A vízesést leginkább felülről lehet megcsodálni, de le is lehet mászni az aljához, ezt azonban óvatosan tegyétek meg, mert csúszós lehet a terep.

Fotó: Györkő Zsombor

Tabajdi mezítlábas park

A Tabajd község centrumában található mezítlábas parkhoz picit hosszabb időt kell töltenünk az autóban, de az ötvenpercnyi utazás után igazi felüdülés végigbarangolni a 21 féle járófelülettel rendelkező útvonalat. A park bejárata kellemes árnyékot nyújtó fák alatt nyitja meg kapuit a család minden tagja előtt. Az útvonal elején a jéghidegen csörgedező patakban tett lépések garantáltan lehűsítenek bennünket még ebben a fullasztó nyári kánikulában is. Az ingyenes talpmasszást apró kavicsok, érdes bazalt kövek, szúrós kukoricacsutkák, napsütésben felhevült téglaburkolatok, hűs, süppedős tőzeg, fenyődobozok és fa gerendák végzik. Célba érve, a Szabadsághegy tetején panorámás park fogadja a megfáradt vándorokat, ahol szabadtéri sütőhelyek mellett piknikezni vagy csak egy pokrócon ejtőzni is akad bőven hely, amíg az aprónép a játszótéren folytatja kalandozásait. Külön jó hír, hogy a nap 24 órájában látogatható parkban négylábú barátaitok is otthagyhatják mancsnyomaikat.

8088 Tabajd, Petőfi utca 2.

Fotó: www.tabajd.kornyeke.hu

Tardosi lombkorona-tanösvény

A Gerecse Tájvédelmi Körzet szívében, Süttő és Tardos határában kapott helyet a Tardosi lombkorona-tanösvény, melyet a többi tanösvénytől eltérően köralakja tesz nevezetessé. A 44 méter átmérőjű és 105 méter hosszan, legmagasabb pontján pedig 11 méteres magasságba emelő tanösvény egyaránt alkalmas gyalogos és kerekesszékkel való bejárásra is. Az időszakos vízfolyás felett átívelő tanösvény felívelő szakaszokkal és egy pihenésre alkalmas vízszintes állomással is vár bennünket. Az ingyenesen látogatható útvonal tájékoztató táblái a környezet, az élővilág és a táj jellegzetességibe egyaránt bepillantást nyújtanak.

Fotó: Budapesti Erdőgazdaság Zrt.

Panorámapontok

Egri vár másolata, Pilisborosjenő

Az Egri csillagok (1960) című filmet valójában nem az egri várnál forgatták, hanem onnan nagyjából 130 kilométerre, a Pilis legszebb hegycsúcsának (Nagy-Kevély) lábánál, a pest megyei Pilisborosjenőn. A forgatás miatt a település határában megépítették a vár másolatát, és a kirándulók nagy örömére a filmes munkálatok lezárulását követően nem bontották le. Előszeretettel látogatják a piknikezők, és a Kevélyhegyi tanösvény miatt szívesen járnak erre a túrázók is. Errefelé húzódik az Országos Kéktúra útvonala, és nem messze található a Teve-szikla, illetve a Mackó-barlang. Visszatérve a forgatásokra, a festői környezetben fekvő álvárromnál rögzítettek jeleneteket a Magyar vándor, a Rab ember fiai és az Angyalbőrben című filmek csapatai is.

Fotó: Hatvani Anikó

Kis-Strázsa-hegyi kilátó, Esztergom

Az Esztergom határában található Kis-Strázsa-hegy a Pilis legutolsó vonulatai közé tartozik, csupán 233 méter magas, így mérete alapján leginkább dombra emlékeztet. A hegy felé közeledve már messziről észrevehető egy világítótoronyra hajazó magas épület, a Kis-Strázsa-hegyi kilátó. A torony tetejére ugyan csak előre egyeztetett időpontban lehet felmenni, de olyan csodálatos panorámát nyújt, hogy biztosan megér egy telefonhívást.

Fotó: Horváth Zsolt

Prónay-kilátó, Alsópetény

A Romhányi-hegyen, a Kecske-kő csúcsára épült, 26 méteres Prónay-kilátóhoz szelíd, erdős dombokon vezet át az út. A 2017-ben átadott kilátótornyot a Kéktúra útvonaláról egy rövid kitérővel közelíthetjük meg. A legmagasabb pontot ígérő 128 lépcső ne tántorítson el senkit sem, hiszen a pihenőszintekkel kialakított magaslest kényelmesen megmászva, madártávlatból kémlelhetjük a környező falvak vonalai által megrajzolt régiót.

Fotó: Ipoly Erdő Zrt.

Róka-hegyi kőfejtő

Az egész évben szabadon látogatható, Budapest és Üröm határában található kőfejtő már önmagában kifejezetten izgalmas és nem mindennapi úti cél, ráadásul a tetejéről lenyűgöző panoráma nyílik a fővárosra. Egy kellemes félnapos kirándulás keretében különleges élmény lehet az érdekes bányaudvar falai közötti barangolás, ha elszakadnátok a főváros zajától. A Pilis-hegység részét képező 254 méter magas Róka-hegyen található a főváros egykori legnagyobb mészkőbányája, amit legendák szerint az ókori rómaiak használtak először, ám térképeken csak a 19. század végén tűnt fel először.

Fotó: Egy jó kép az utazásról

Szent István-templom, Nagybörzsöny

A Börzsöny nyugati szélén fekvő, alig pár száz fős településen áll Magyarország egyik legszebb Árpád-kori temploma, a Szent István-templom. Az egykori bányavárosban négy templom épült, de román stílusának köszönhetően ezt tartják a Dunakanyar gyöngyszemének. A dombtetőre épült templom egy része még a 13. század elején készült el, majd a tatárjárás után fejezték be a munkálatokat. Az épület köré jóval később, a 17. században épült magas kőfal, így maradt az évszázadok alatt teljesen ép állapotban, még a törökök sem bántották.

Fotó: DRONE EYE photography

Várhegy-kilátó, Királyrét

Friss, ropogós és meghódításra éppoly alkalmas a nemrég, 2020-ban elkészült királyréti Várhegy-kilátó, mely a Börzsöny és az előtte elterülő Királyrét mellett többek között a Sas-hegyre, a Só-hegyre, illetve Csóványosra is csodás kilátást nyújt. A kíváncsi szemek elől rejtett, faszerkezetű kilátó 20 méter magasan nyúlik az égbolt felé, Királyrétről 30 perces erdei úton tett sétával közelíthető meg. Háromszintes kialakításának köszönhetően több szintjén padok várják a megpihenni vágyókat, kisgyerekkel vagy épp kutyussal érkezőket.

Fotó: DRONE EYE photography

Ha a legjobb nyári kirándulóhelyek után, megnéznéd tavaszi összeállításunkat is: