Városi Kalandor 5. rész: Rejtélyes épületek Budapesten

Tele van a főváros olyan házakkal, melyek mellett naponta megyünk el, mégsem tudjuk hova tenni őket. Olyan épületekről van szó, melyeket valószínűleg minden budapesti ismer, de nevükről alig hallott valaki, habár izgalmas történetük vagy ritkaságszámba menő megjelenésük indokolná azt. Ezek közül a félismeretlen kőcsodákból mutatunk be nektek most hármat! 

Schoch-Hegedűs-villa

A Gellért-hegy északi oldalának támaszkodó klinkertégla-költemény túlzás nélkül minden fővárosi számára ismerős lehet: arról a vöröslő, bástyaszerű épületről van szó, amely már több mint 110 éve vívja ki minden nap az Erzsébet hídon Pestről Buda irányába átkelők ámulatát. Az építész K. Császár Ferenc volt, a megbízó pedig a jól menő tőzsdespekuláns és építési vállalkozó, Schoch Frigyes. A fáma úgy tartja, Frigyes volt az, akit világkörüli útja során magával ragadott a genovai tengerpart fölé magasodó Castello Türke középkori sziluettje, más források viszont az építésznek tulajdonítják az ötletet. Akármi is az igazság, a lényegen mit sem változtat: a stile liberty hagyományából táplálkozó négyemeletes villa 1914-re épült fel, felkiáltójel-szerű tornyával és lőrésszerű pártázatával egyszerre idézve meg a lovagkor és az olasz vidék hangulatát. Schoch az első világháború után nem sokkal csődbe ment, a palota a Hestia Házépítő Rt. kezelésébe került, amelytől 1926-ban vásárolta meg Hegedűs Lóránt, nyugalmazott pénzügyminiszter. Később Andy Vajnának is volt itt lakása, ma pedig – ha hihetünk a kapucsengő névtáblájának – egy bizonyos Jack Sparrow lakik az épület tornyában.

1016 Budapest, Orom utca 4.

Fotó: Németh Kriszti

Gschwindt-ház

A századforduló Budapestjén nemcsak a kávéházi kultúra virágzott, de a titkos társaságok is aranykorukat élték. A Podmaniczky utcában szabadkőműves székház, a Palotanegyedben pedig alkimista központ épült, ez utóbbi nem kevésbé patinás helyen, mint közvetlenül a Nemzeti Múzeum mögötti saroktelken! A várkastélyszerű palota a bajorországi származású Gschwindt György megbízásából épült 1901-ben, aki amellett, hogy a Gschwindt-féle Szesz-, Élesztő-, Likőr- és Rumgyár örököseként a város egyik legnagyobb adófizetője volt, nagy okkultista hírében is állt. El is látta hát az épületet mindenféle alkimista alapkellékkel: így került például a Bródy Sándor utcai homlokzatot díszítő napóra bal oldalára egy bagoly, jobbjára meg egy kakas. Előbbi a bölcsesség és a titkok madara, míg utóbbi az erőt és a feltámadást jelképezi. A legenda szerint az alagsorban kapott helyet a hóbortos nagymágnás titkos laboratóriuma, ahol az élet vizét igyekezett kikísérletezni. Egy napon aztán György barátai levelet kaptak: a házigazdának sikerült megtalálnia az örök élet forrását! Mire az úri társaság odasereglett, a levél feladója már holtan feküdt a hivatkozott folyadék mellett. Hogy mi okozta halálát, azóta is rejtély, mint ahogy arra a kérdésre sem fogjuk soha megtudni a választ, hogy vajon tényleg felfedezte-e a mitikus varázsitalt: a család ugyanis minden jegyzetet megsemmisített, a titkos lejárót pedig örökre befalaztatta.

1088 Budapest, Bródy Sándor utca 12.

Fotó: Vizy Márton

Cséti-villa

Talán nincs még egy épület Budapesten, amelyről prominens elhelyezkedése ellenére oly’ kevés szó esik, mint az Ajtósi Dürer sor Hungária körúti torkolatával átellenben álló Cséti-villa. A modern irodaházak dzsungelében megbúvó késő szecessziós villaépület Cséti István tervei szerint született meg 1923-ban, saját használatra. A finn nemzeti romantika hatásait mutató, mozgalmas tömegképzésű műteremház mintha csak a közeli Állatkertből szökött volna meg, leginkább Kós Károly és Zrumeczky Dezső munkáit juttatja eszünkbe. Kissé esetlenül megformált tornya, csúcsos teteje és a magasföldszinti bejárathoz vezető fedett lépcsősor alapján akár templom is lehetne valahol Erdélyben, ehelyett a főváros egyik legforgalmasabb útján fogja a port. Egykori melléképületének földszintjét régen egy garázs foglalta el, felette lakott a személyzet, a két házat összekötő nyaktagot csak később ékelték közéjük. A Cséti-villától különálló egységet képez, de ugyanezen a telken található a Cséti által egy évvel korábban felhúzott, Hungária körút 153. alatti ház, amely az amerikai építész Frank Lloyd Wright épületeivel mutat hasonlóságot, és szintén sok érdekes részletet rejt. Aki szívesen megtekintené belülről is ezt a két építészeti zárványt, az jól vésse be naptárába a szeptember 11-i hétvégét, a házak ugyanis felkerültek a Budapest100 listájára!

1146 Budapest, Hungária körút 151.

Fotó: Vizy Márton

Vizy Márton