Urbánus florárium: Zöld oázisok, közösségi kertek Budapest szívében

Mára már nem idegen a fővárosi fülnek az a szó, hogy közösségi kert, sőt mi több, egyre felkapottabb és népszerűbb az a tendencia, ahogy elhagyott, elhanyagolt telkek borulnak zöldbe és virágoznak ki újra.

A VIII. kerületi Leonardo kert 2018-ig 1400 négyzetméteren működött – Fotó: Dorkó Dániel

Közös értékteremtés

A közösségi kert, elnevezéséből fakadóan egy adott közösség által gondozott terület, mely amellett, hogy rendkívül pozitív hatással van a környezettudatos szemlélet kialakítására, elmélyítésére és gyakorlására, közösségszervező erejének hála különböző életkorú, más-más hátterű és egzisztenciájú emberek szerveződnek közösségbe, ami egyben csökkenti a társadalmi korlátokat is.

Legyen szó akár egy vidékről városi környezetbe költöző fiatalról, akár egy városban felnőtt, de a természetet, természetes közeget kedvelő fővárosi nyugdíjasról, mindkettejük számára kikapcsolódást, rekreációs lehetőséget nyújthat egy-egy talpalatnyi föld gondozása vagy épp egy komótos séta egy rendezett, városi oázisban, amire mára már Budapest számos helyszínén adódik lehetőség.

A VIII. kerületi Grundkert, melyet egy foghíjtelken alakítottak ki.

A terményeken túl

A közösségi kertek amellett, hogy zöldséggel, fűszernövénnyel, esetleg gyümölccsel, friss virágokkal ajándékozzák meg a közösség tagjait, egy nagyon komplex, mégis elbűvölő módon csempészik vissza a kertkultúrát a betondzsungel falai közé.

Ez amellett, hogy rendkívül pozitívan hat a közösség tagjaira, stresszcsökkentő hatással bír a tágabb környezet számára is, akik egy elhanyagolt, lepusztult telek helyett virágzó zöld oázisra bukkannak a város közepén. Éppen emiatt van például, hogy a közösségi kerteket olyan területekre osztják fel, melyek egy része csak a közösség számára érhető el, például a veteményesek és az ágyások, de kialakításra kerülnek pihenőkertek is, melyek kikapcsolódásul szolgálnak mindazok számára, akik némi friss környezetre vágynak.

A ZUG, vagyis a Zuglóban kialakított közösségi kert.

Mindemellett persze, a „sok kicsi sokra megy” elven elindulva, legyen akármennyire kicsi egy ilyen közösségi kert, önmagában is növeli a városi zöldfelületek nagyságát, ami markáns hatással van többek között a környezet mikroklímájára és ami talán a legfontosabb, csökkentik a városi hőszigetek kialakulását.

A körforgás részévé válni

Számos esetben kerülnek kialakításra a kertekben komposztálóhelyek, ezzel is elősegítve a hulladékcsökkentést, illetve a körforgásba való bekapcsolódást. A körforgást a felnövekvő generációknak átadott jó példa is szimbolizálja, hiszen a közösség tagjaiként ők is tapasztalatot, új ismereteket szerezhetnek a kertek gondozása során. A kezdeményezések ráadásul igyekeznek mindenki számára lehetőséget teremteni, így mozgáskorlátozottak, illetve kisállatot tartók számára is nyitva a lehetőség, hogy kertgondozásba kezdjenek, melyhez az alábbi térkép nyújt segítséget.

A térképet ITT is megtaláljátok.