Az irodalom terápia: A 21. század irodalmi körei és modern irodalmárjai

Önismeret, online olvasókörök és személyes versélmények bűvkörében, könyvekkel.

Létezik egy Magyarországon viszonylag újnak számító művészetterápiás módszer, amely a személyiségünket hivatott fejleszteni, méghozzá főként szépirodalmi szövegek olvasása és feldolgozása által: ez a biblioterápia, vagy más néven irodalomterápia. Habár a biblioterápiát – akár csoportban vagy négyszemközt zajlik –, egy képzett terapeuta vezeti, az utóbbi időben mégis sokan találnak vissza az olvasáshoz, vagy fedezik fel annak szépségeit az újdonság erejével, csak úgy önmagukban. Nem véletlen, hogy a mai, digitális világban ekkora népszerűségnek örvend egy több száz éves szabadidős, alapvetően analóg tevékenység: a 21. századi ember megnyugvásra és befelé fordulásra vágyik az ingerkáosz közepette, válaszokat akar kapni a fel nem tett kérdésekre, arra, mit miért érez. És ahogy a biblioterápia sikerei is bizonyítják, a könyvek segíthetnek ebben.

A 21. század irodalmi körei

Még ha nem is képzett szakember által vezetett terápiák keretein belül, a közösség ereje bizony komoly motivációs erő tud lenni egy könyv elolvasása és értelmezése során. Az irodalom terápiás jellegét sokan hirdetik például szerte a közösségi médiában, amely platformot teremt egy afféle online olvasókör kialakítására. Habár a biblioterápia lehet aktív (szövegalkotás) vagy receptív (szövegfeldolgozás), ezek az online közösségi csoportok viszont javarészt a receptív kategóriába sorolhatók, hiszen akármennyire aktív tagjai is vagyunk egy-egy online csoportnak vagy oldalnak, mégiscsak a látottakra, olvasottakra reflektálunk.

Modern irodalmárok

Egy ilyen olvasásnépszerűsítő közösség általában egy konkrét személy vagy jó koncepció köré szerveződik. Előbbire remek példa Szabados Ági és az általa népszerűsített „Nincs időm olvasni” kihívás, amely több mint 30 ezres követőtáborral rendelkezik. A kihívás célja, hogy legalább havi egy könyvet elolvassunk, egy előre meghatározott témában. A havi tematika általában elég tág, volt már a középpontban francia könyv és könyvekről szóló könyv is, a lényeg viszont, hogy Ági ajánl ugyan jó olvasmányokat minden hónapban, mindenki maga választ könyvet. Az olvasottakról pedig egy folyamatosan frissülő Facebook-csoportban beszélgethetünk.

Hasonlóan az irodalom közösségépítő erején alapszik Ott Anna Instagram-oldala és az #olvass hívószó köré alakuló közösség. Anna napi rendszerességgel osztja meg olvasásélményeit követőivel, idézi a kedvenc sorait és ajánl könyveket. Gyakran beszélget emellett kortárs magyar írókkal, költőkkel és irodalmárokkal, valamint az együttolvasást is népszerűsíti: az #olvassnádast kihívás résztvevői például hónapokon keresztül olvasták és dolgozták fel Nádas Péter Párhuzamos történetek c. köteteit Anna segítségével.

Ha már kortárs költők, Simon Márton fesztelen közösségi médiajelenléte is sokakat vonz. Instagram-oldalán betekintést nyerhetünk mindennapjaiba: hol és hogyan dolgozik, miket olvas, mit ír vagy fordít, merre jár-kel. Marci alkalmanként online felolvasásokat is tart, amelyek során egy-egy költő verseit olvassa fel, vagy egy konkrét tematikába (pl. karácsony) illeszkedő versválogatással készül. Mindemellett Tóth Réka Ágnes költővel közösen működtetik az 5mondatok nevű oldalt, amelyen saját, öt mondatból álló költeményeiket teszik közzé, kortárs grafikák társaságában. (Az Instagram-oldalt nemrég feltörték, és egyelőre még nem sikerült helyreállítani, de bízunk benne, hogy hamarosan újra elérhető lesz régi formájában.)

Balról jobbra: Ott Anna, Simon Márton és Szabados Ági / A képek forrása ITT, ITT és ITT

Versterjesztés az Instagramon

Valamivel kevésbé hagyatkoznak a közösségi élményre, de szintén a mai olvasásnépszerűsítő kezdeményezések közé tartoznak az online versmegosztó oldalak, amelyek koncepciója egyszerű: képek helyett versekkel, versrészletekkel reflektálnak a világ aktualitásaira. És mivel ezek az Instagram-oldalak sokakat foglalkoztató kérdéseket, vagy akár (talán főként) érzelmeket megfogalmazó műveket emelnek az online térbe, a középiskolában olvasott költemények új, személyesebb értelmet nyernek. Ezen az elven alapszik többek között az Irodalmi Lépegető, a Versfal(at), valamint a Vates is, amely egy egész ruhamárkát épített a legnagyobb magyar írók, költők és műveik köré.