Rengeteg olyan eszközzel, jelenséggel találkozunk mindennapjaink során, melyekről száz évvel ezelőtt még senki nem hallott – sőt, azt sem tudták, hogy ilyesmi létezhet. (Elég, ha a mobiltelefonokra gondolunk.) Alábbi cikkünkből kiderül, hogy a tudomány valóban fénysebességgel fejlődik.
Határ a csillagos ég
Az ókori görög tudósok szerint a holdutazás képtelenség volt, ez a nézőpont pedig a XIX. századig nem is változott. 2017-re már 12 ember járt a Holdon, az első az amerikai származású Neil Armstrong volt, 1969-ben. Az űrutazás kezdete 1957-re datálható, ekkor küldték fel az űrbe a Szputnyik-1 nevű műholdat, ami tulajdonképpen egy 58 cm átmérőjű alumíniumgömb volt, és 21 napot töltött az űrben. Ezt követte a kettes prototípus, mely már 2 méter átmérőjű volt. Tudjátok, ebben utazott Lajka kutya is. 1961-ben Jurij Gagarin volt az első, aki űrutazást tett, mindezt úgy, hogy az űrhajót szovjet mérnökök irányították a Földről, ő maga semmilyen hatást nem tudott gyakorolni az eszközre. Szinte hihetetlen, de ma olyan berendezések is léteznek, melyek képesek körülrepülni egy bolygót, és felvételeket készíteni róla. Ilyen szerkezet a 2003-ban bevetett, napenergiával működő Mars Express is. Jó, ha tudjuk: a világűr azonban nincs jó hatással a szervezetünkre, ha rá akarnád szánni magad. Az űrutazás miatt csökken az izom-és csonttömegünk, a tömegvesztés következtében kialakuló kálciumfölösleg pedig vesekövet okozhat.
Nyaralás az űrben?
A világ első űrturistája az amerikai Dennis Tito volt. A férfi 2001-ben 20 millió dollárt fizetett 9 napos űrbéli sétájáért. Hozzá kell tenni, az űrbéli időviszonyok miatt egy nap odafent mindössze 90 percből áll. A legtöbb időt az űrben Gennady Padalka töltötte, 5 missziója alatt összesen 879 napot.
Az űrkutatás hatásai a hétköznapokra
Azt tudtad, hogy az űrkutatásoknak köszönhető fejlesztések úgynevezett mellékterméke a mikrohullámú sütő, ami az 1970-es években jelent meg az amerikai családok konyhájában? A tépőzár 1941-es debütálását pedig az űrcowboyok különleges igényű ruházatának köszönhetjük.
Az orvostudomány utolsó 100 évének 3 legnagyobb dobása
Művégtagok
A világháborúkban a harcokban megsérült, végtagjukat vesztett katonáknak mindössze egy bot vagy egy faléc segített a talpra állásban. Ma már azonban olyan protéziseket tudnak készíteni, melyek nemcsak a hétköznapi életet, de a sportolást is lehetővé teszik. Több cég is készít 3D nyomtatással művégtagokat, melyek már a szélesebb közönség számára is elérhetők. Sőt, a gyerekeknek már Vasember, Star Wars és Jégvarázs témájú kezeket is készítenek. A legmodernebb, ausztrál fejlesztésű művégtag pedig már gondolattal is irányítható.
Bypassműtét
A XX. század legjelentősebb fejlődése a kardiológiában az érelmeszesedést orvosló koszorúér-, más néven bypassműtét. A beavatkozás, mely mára már emberek millióit mentette meg, segíti visszaállítani a normál vérkeringést. Az USA-ban évente 700.000 bypass műtétet végeznek, pedig az életmentő műveletet mindössze néhány évtizede fejlesztette ki egy argentin orvos.
Szervátültetés
Korábban a szervátültetés gondolata is elképzelhetetlen volt, ma azonban a homotranszplantáció mellett (emberből emberbe ültetnek át szövetet, szervet vagy szervrészletet) használatos a heterotranszplantáció is, amikor egy állat szervét ültetik át az emberbe. Magyarországon a transzplantációs várólistákon több mint kétszer annyian várnak valamilyen szervre, mint ahány átültetés egy évben megvalósul. Kritikus szervhiánnyal azonban nemcsak Magyarország, hanem az egész világ küzd. A szervátültetés számos etikai és jogi kérdést vet fel, a harmadik világ fejlődő országaiban pedig gyakori a szervkereskedelem.
Szerző: Janurik Tímea
