Mi másra is illene jobban a tudás szentélye kifejezés, mint Európa egyik legrégebb óta működő és leghíresebb egyetemére, Oxfordra? Az intézmény nemcsak külsejével parancsol tekintélyt: évszázados hagyományai minden itt hallgatót ámulatba ejtenek.
Az Oxfordi Egyetem alapításának időpontja mind a mai napig bizonytalan, ám az biztos, hogy a XI. században már létezett – 1096-ban legalábbis tuti, hogy tanítottak az intézményben. Rohamos fejlődésnek azonban csak később indult, 1167-től, miután II. Henrik megtiltotta, hogy az ország hallgatói külföldön (elsősorban itáliai városokban) folytassanak egyetemi tanulmányokat. Az egyetem élete egészen 1209-ig nem bővelkedett izgalmakban. Ekkor a város és a diákok, valamint az oktatók között éles viszály alakult ki. Így a tanárok egy része elhajózott északkeletre és láss csodát, megalapították a Cambridge-i Egyetemet. (Gyakran Oxbridge-ként is emlegetik a két intézményt emiatt.) Mindezt látva egyáltalán nem meglepő, hogy az Oxford-i és a Cambridge-i Egyetem működése alig tér el egymástól – olyannyira, hogy azonos évben nem is felvételizhetünk egyszerre mindkettőre.
Nevük majdhogynem egyforma súllyal bír a felsőoktatásban. Mindkét egyetem college rendszert állított fel, ami annyit jelent, hogy minden hallgatónak van egy mentora, akivel heti rendszerességgel találkozik, hogy segítséget kérjen és kapjon a tanulmányaihoz.
A kollégium angol változata
Oxfordnak 38 kollégiuma, kvázi „alegyeteme” van, melyek közül az elsőket a középkorban alapították és saját önkormányzattal rendelkeznek. Egy-egy kollégiumnak saját hagyományai, sportcsapatai, szakkörei vannak, melyek egy közösségé kovácsolják az ott tanuló diákokat. Kezdetben a származás döntötte el, hogy a tanulók melyik kollégium tagjai lehettek, később vallási alapon is tagozódtak a házak. A kollégiumok többségének saját földterülete is volt, melyet saját igényeik szerint használhattak a diákok növénytermesztésre vagy állattartáshoz, a megtermelt javakkal pedig kereskedhettek.
Aranyat érő tudás
A két legnagyobb angliai egyetem, Oxford és Cambridge jelentős vagyont halmozott fel az évek során. Oxfordban található a világ legnagyobb egyetemi könyvtára, a XVII. században alapított Bodley Könyvtár, ahol 7 millió könyvet és folyóiratot, és 1 millió térképet böngészhetsz. A könyvtári polcok hosszúsága 100 mérföld, és évente legalább 2 mérfölddel nő. Az Oxfordi Egyetem teljes becsült vagyona 3,3 milliárd font, azaz körülbelül 1100 milliárd forint. Azt hiszed ez sok? Cambridge 4,1 milliárd fontja mellett szinte eltörpül ez az összeg.
Nők az egyetemen
A nők 1878-tól tanulhattak Ofordban, ekkor nyílt meg az első női kollégium, a St. Hilda’s College. Az intézményben csak 2008-ig volt nőuralom: ekkor vették fel tagjai közé az első férfi hallgatót. Mostanra az Oxford összes college-a koedukált.
Oxbridge híres hallgatói
Stephen Hawking
Az ismert fizikus 17 évesen került az Oxford-i Egyetemre, másodéves korától igen aktívan részt vett az egyetemi diákéletben. Diplomája megszerzése után kipróbálta a „másik oldalt” is: doktoriját Cambridge-ben szerezte.
Isaac Newton
Hawkinggal ellentétben Newton idősebb volt diáktársainál, amikor 1661-ben beiratkozott a Cambridge-i Egyetemre ösztöndíjjal – ami akkoriban egy instruktor melletti inaskodást jelentett, a tanításért cserébe. Ebben az időszakban fedezte fel a binomiális tételt.
Ian McKellen
Gondoltad volna Gandalfról, hogy eleinte újságíró vagy szakács akart lenni? Persze rögtön felhagyott a terveivel, miután felvételt nyert a Cambridge-i St. Catharine’s College-ba.
Alan Turing
A modern számítógépes tudományok atyja többször is sikertelenül próbált leérettségizni. Még jó, hogy a Cambridge-i Egyetem bizottsága észrevette a benne rejlő zsenit és adott neki egy esélyt. Turing a King’s College hallgatója volt.
Sasha Baron Cohen
Ki gondolná, hogy a Boratot alakító színész is Cambridge-ben végzett? Itt hallgatott történelmet, unokatestvére pedig az egyetem autizmus kutatóközpontjának igazgatója.
Tom Hiddleston
A Lokit megformáló színész Londonban és Oxfordban nőtt fel, így talán egyértelmű lehetett volna, hogy az utóbbi városban fekvő egyetemre felvételizik – ám ő végül Cambridgeet választotta, ahol már megcsillogtatta színészi tehetségét, például a Rómeó és Júliában.
Szerző: Rea Kovats
