Bio-, natúr- és organikus kozmetikumok – Mi a különbség?

Évről évre egyre nagyobb teret hódítanak a fenti címkékkel ellátott kozmetikumok. Na de mi a különbség közöttük? Hogyan és miért válasszuk ezeket?

Mivel az organikus és a bio jelentése megegyezik, így elég a biokozmetikumokat és a natúr társaikat definiálnunk. A natúr „minősítéshez” elegendő, ha a gyártó cég nem használt bizonyos kozmetikai alapanyagokat (például állati eredetű zsírokat és hidrogénezett növényi olajokat) vagy bizonyos eljárásokat  került (mint például a génmódosítás, amely jelen esetben alapanyagokra vonatkozhat). Így egy kevés mesterséges anyaggal még lehet  valami natúrkozmetikum. A bio esetében meghatározott arányban ellenőrzött ökológiai termelésből származó mezőgazdasági alapanyagot kell tartalmaznia a kozmetikumnak. Így a natúrkozmetikumok egy része, kisebb halmaza számít biónak. Tehát minden biokozmetikum natúr, de nem minden natúr bio.

Ha csak nem gyógyszerész, kozmetikus vagy fanatikus az ember, fogalmunk sincs, mi van az összetevők felsorolásához írva (na jó, az aqua talán kivétel). Kilométerhosszú magyarázó-, és értelmező szótárral is ritkán járunk drogériába.  Az összetevők felismerésének és meghatározásának az alapja az INCI, ami a kozmetikai termékek összetevőinek nemzetközi jegyzéke. A mesterséges adalékokat nem találjuk meg benne, nem lehet lefordítani őket, a növényi összetevőket azonban igen.

Mi a gond ezekkel a kozmetikumokkal?

Ez egyszerű: a nem egységes szabályozás. Országonként eltérő minősítési kritériumoknak kell megfelelniük a termékeknek – amelyek hol szigorúbbak, hol lazábbak.  Kétségkívül pont az alapanyagok természetes mivolta miatt a termesztés helye és körülményei, azok tárolása, feldolgozása befolyásolják a hatóanyagok mennyiségét, így ugyanolyan termékeket képtelenség előállítani – szemben a laboratóriumi körülmények között előállított termékekkel. Mint a borok és az évjáratok.  Nem csak Magyarországon, de az Európai Unióban sem létezik egységes natúr-, és biokozmetikumokra vonatkozó szabvány, a jogi szabályozás is hiányzik. Ez pedig visszaélésre ad(hat) okot. Hívogató, csalogató címkék özönlik el a piacot, melyekkel könnyű megtéveszteni a  jóhiszemű vásárlókat. A BDIH tanúsítványa például biztos pont – ráadásul a gyártók felé környezetvédelmi „elvárásokat” is megfogalmaznak: így előtérbe kerülnek a visszaváltható és/vagy újrahasznosított csomagolások az ellenőrzött, bevizsgált termékeknél.

Miért válasszunk ilyen kozmetikumot?

Kevesebb esetleges irritációt okozhatnak ezek a termékek, intenzívebb lehet a hatásuk. A különböző tartósítószerek, illatanyagok nem csak a bőrt, de az egész szervezetet veszélyeztethetik.  A bio- és natúrkozmetikumok kevesebb mellékhatással rendelkeznek, mint a laboratóriumokban előállított termékek, érzékeny bőrűeknek, allergiásoknak kifejezetten ajánlottak.

Mi az ellenvélemény?

Nem minden szintetikus alapanyag káros. Tévhit, hogy ami mesterséges, az már az ellenségünk. Növényi összetevők is okozhatnak irritációt, érzékenységet, allergiás reakciókat. A korlátolt alapanyagok és engedélyezett eljárások miatt maga a bio- és natúrkozmetikumok alkotta termékpaletta sem olyan határtalan, mint a „sima” kozmetikumoké: kifejezett problémákat megcélzó natúrkozmetikumok (még) nincsenek, így az ember kénytelen például pattanások vagy pigmentprobléma esetén a szintetikushoz fordulni. A forgalmazott szintetikus anyagokat is tartalmazó kozmetikumok ellenőrzöttek, ha mérgeznénk magunkat vele – egyszerűen nem kerülhettek volna a polcokra. Áltudományos keresztes hadjáratokhoz sem szabad csatlakozni – bizonyítatlan hatásokkal, eredményekkel bárki reklámozhatja termékét, amire láttunk is a közelmúltban magyar példát. Ezeket pedig az átlagos fogyasztó nem tudja, hogy ellenőrizni – mi az alapja a cég reklámbeli állításának?

Összegzésképpen nem tenném le a voksomat egyértelműen egyik oldal mellett sem: érdemes tesztelni és tapasztalni. Amelyik márka kiválasztott terméke a legmegfelelőbb Számodra, azt használd.