Bár Magyarország még ma is nyögi a törökökkel való évszázados háborúzás és a 150 évig tartó Ottomán megszállás következményeit, azért hazánknak nem csak halál és pusztulás jutott osztályrészül, volt a kornak csekély számú pozitív vonzata is. Ebbe a kategóriába tartozik a kávézás kultúrájának a megjelenése (a híres fekete leves), szótárunk bővülése, és a fürdőkultúra reneszánsza. A törökök által épített fürdők nagy része (hatból összesen négy) a mai napig áll és eredeti funkcióját szolgálva várja a kikapcsolódni és gyógyulni vágyókat. Lássuk hát, hova érdemes mennünk, ha némi időutazással egybekötött vízi örömökre vágyunk!
Király gyógyfürdő
A Király fürdő eredeti, török magját (mely csupán egy nyolcszögletű tetővel fedett medencéből áll) 1570-re építették meg, Szokoli Musztafa uralkodása idején. Ez volt a törökök egyetlen fürdője, amely az akkori várfalon belül helyezkedett el, és emiatt nem is rendelkezik saját melegvízű forrással: a közeli Lukács fürdő környékéről szállították a termálvizet egy fenyőfából készült vezetékben. Ennek oka az volt, hogy a törökök számára a fürdőzés nem csak kikapcsolódást jelentett, de szakrális szerepe is volt, tehát a napi mártózást akkor sem igen hagyhatták ki, ha netán a várfalon túl véres küzdelem zajlott, elvágva őket a többi fürdőtől.
Miután a törököket kiűzték Budáról, az épület egy ideig gazdátlanul állt, de a 18. század végén jött a König család (a fürdő névadói), és egy kis felújítás valamint a klasszicista épületszárnyakkal való kibővítés után újra megnyitották az intézményt, amely ezek után főleg egészségügyi szolgáltatásokat nyújtott, de (más fürdőkhöz hasonlóan) a prostitúció melegágyaként is funkcionált.
Az épületet a második világháború alaposan helyben hagyta, teljes felújítására 1950-ben került sor – azóta összesen négy medencével, szaunával és gőzkamrával is rendelkezik. Azóta egészen néhány évvel ezelőttig a férfiak és a nők külön napokon vehették csak igénybe a szolgáltatásait, most már azonban – ahogy a gyógyfürdő honlapja is hirdeti – minden nap vegyes nap. A diákoknak 1700 forintot, a felnőtteknek pedig 2400 forintot kell kifizetniük napijegyükért – így tehát a Király a legolcsóbb törökfürdőnk.
1027 Budapest, Fő u. 84.
Rudas gyógyfürdő
A Thrillist által a világ negyedik legszebb fürdőjének kinevezett Rudas szintén egy török-kori fürdőt ölel közre, amely viszont egy korábbi, még a magyarok által épített Johannita-rendi ispotály helyrepofozásával és későbbi újjáépítésével jött létre. Evila Cselebi, híres török utazó leírása szerint a fürdő kupolája akkora volt, hogy „ezer harcos muszlim is befér” alá. A fürdőt több közeli termál forrás is táplálta-táplálja a mai napig. A Rudas magja a török fürdő nyolcszögletű medencéje és nyolc oszlopos medencetere – ezekre az oszlopokra támaszkodik a félgömb alakú, felülvilágítókkal áttört kupola. Ez az egyetlen ilyen módon épített törökfürdőnk, az összes többinek a robosztus falak tartják meg a mennyezetét. A 18. század végén a Rudas is tulajdonosváltáson és egy nagyobb bővítésen esett át, majd hamar a társasági élet központjává vált, csakúgy, mint a kor kávéházai.
A Királlyal szemben itt már uszoda is helyet kapott, köszönhetően az 1896-ban átadott úszócsarnoknak, de ezen kívül a szaunát, a gőzkamrák és természetesen a termálfürdők szolgáltatásait is igénybe vehetjük, rengeteg gyógyszolgáltatás mellett.
És bár a Király fürdő már teljesen koedukált, a Rudasban tovább élnek a régi szokások: a nőké a kedd, minden más hétköznap a férfiaké – csak a hétvégén nyílik lehetőség a nemek keveredésére.
1013 Budapest, Döbrentei tér 9.
Veli bej fürdő
A Hild József tervei szerint 1844-re felépült Császárfürdő és az Irgalmasrendi kórház közé beékelt Veli Bej épülete szintén Szokoli Musztafa pasa ideje alatt lett felhúzva, egészen pontosan 1574-re. Az Árpád fejedelem útja és Frankel Leó utca közti, Felhévíznek nevezett terület akkoriban mocsaras volt, ezért a velencei épületekhez hasonlóan a fürdő alapjait is cölöpök tartják a mai napig. A törökfürdőt is magába foglaló Császárfürdőt Gróf Marczibányi István vásárolta meg 1802-ben, majd miután egy orvosi bizottság kimutatta, hogy vize gyógyító erejű, a gróf 1806-ban az Irgalmasrendieknek ajándékozta, akiknek az igazgatása alatt új épületszárnyakkal gazdagodott a fürdő, valamint rengeteg új, főként a betegek gyógyulását elősegítő funkciót is kapott. A betegápoló rend aztán 50 évvel a szerzetesrendek felszámolása után, 2000-ben ismét birtokba vehette régi tulajdonát, mely 2012-ben meg is újult, Virág Csaba, kétszeres Ybl-díjas építész vezetésével. Ma a legnagyobb török-kori fürdőként várja a gyógyulni és kikapcsolódni vágyókat, 2.800 forintos jegyárak mellett.
1023 Budapest, Frankel Leó út 54.
Rác gyógyfürdő
Összeállításunkat egy szomorú, de mégis reménykeltő hangjeggyel fejezzük be. Bár a Rác(z) fürdő felújítása és a hozzácsapott, 72 szobás luxushotel megépítése már évekkel ezelőtt befejeződött, de pontosan azóta megy a fővárosi vezetés valamint a tulajdonosok közötti jogvita. Legalább már az eldöntött tény, hogy ha majd egyszer megnyitnak (a legújabb hírek szerint idén ősszel!), a fürdő a főváros kezébe kerül, míg a hotel tulajdonjoga a két magántulajdonos, Prekuta Bálint és Valkó Csaba kezében marad.
A 16. századi török uralom alatt épült, nyolcszögletű kupolacsarnokú fürdő méretei miatt a Kücsük ilidzsa nevet kapta, jelentése: kisfürdő.
Finom iszapjáról így írt a nagy utazó, Evila Cselebi: „Eme hévíz forráshelye alatt egy bizonyos fajta iszap gyűlik össze. Ha abból az iszapból anyáink és nővéreink nőiességük helyére és ezüst testükre kennek, mindenféle szőrtelenítőszernél jobban tisztává teszi méhük kijáratának kapuját, s azon a helyen egyetlen szőrszálat sem hagy, így az alsó kapuk olyanok lesznek, mint a csillogó kristály. S mint a fülzsír, meleg és nedves lévén, képes arra, hogy örömet szerezzen a család urának és feleségének. Ilyen hasznos a Tabán hévize.” Hát igen.
Buda visszavételét sértetlenül átvészelte, utána egy évszázadon át lóistállóként és raktárként használták, mígnem Heinrich Nepomuk János tulajdonába kerülve végre sor került felújítására és kibővítésére, amelyet Ybl Miklós vezényelt le 1864 és 1870 között. Ekkor lettek kialakítva a romantikus stílusú medencék, és a tabáni szerbek után ekkor kapta meg a Rácz fürdő nevet is, de később az ország első fitneszterme is itt nyílt meg: az Ybl-építette, gyönyörű kupolacsarnokban.
Kalcium, magnézium, hidrogén-karbonát, szulfát-klorid, nátrium- és fluorid-ion tartalmú, 43 fokos vize hatásosnak bizonyult ízületi bántalmak, gerincmegbetegedések, porckorong sérülések, idegzsába, keringési zavarok, illetve asztmás megbetegedések kezelésére.
Sok minden miatt megéri tehát várni a Rác megnyitójára, de készüljünk fel rá: ez lesz a város legdrágább fürdője.
1013. Budapest, Hadnagy utca 8-10.
