Mindenki hallott már a tokaji borokról, ha másért nem, akkor azért, mert a Hegyalja Fesztivál keretében eljutt oda. Tokaj méltán híres a különleges borairól, pincészeteiről. Erről a vidékről szedtünk össze nektek pár érdekességet.
Kezdjük is a leglényegesebbel, a borokkal. A tokaji borok, főként a tokaji aszú nem véletlenül világhíres. Királyok, híres írók méltatták az évszázadok során. Goethe Faustjában Mephisto ad Brandlernek egy pohár mézédes tokajit, de Baumberg egyik versében is találkozhatunk vele. A tokaji bort még a Napkirály, XIV. Lajos is dicsérte a legenda szerint. Az aszú mellett a környék a szamorodnijáról híres még nagyon.
Maga a borvidék 1737 óta élvez védettséget, amikor is a király, III. Károly -a világon elsőként – zárt borvidékké nyilvánította. A környék 2002-ben a világörökség részévé vált. A borokat itt szigorú hagyományok alapján készítik, a pincék több kilométer mélyen futnak a hegy gyomrában, tele boroshordókkal. Tokaj földtörténetileg és földrajzilag egyaránt szerencsésnek mondható, hiszen a vulkanikus föld nagyon kedvező a szőlőnek.
Ezek mellett még elég nagy előnyt jelent, hogy a közelben sok a tölgy, így könnyen lehet hordót készíteni.
Ezen a vidéken ötféle szőlőt termesztenek: furmintot (a borvidék 50%-án ezt a fajtát termesztik, Magyarországon is az egyik legelterjedtebb szőlőfajta), hárslevelűt (nagyjából 30%-ot tesz ki), sárga muskotályt, zétát, kövérszőlőt.
Tokaj tökéletes lehet egy hosszú hétvége eltöltésére, vagy akár csak egy egynapos kirándulásra is. A város könnyen megközelíthető, a táj gyönyörű, minden sarkon borkóstolókba ütközünk. Az egyetlen problémánk mindössze az lehet, hogy melyik üvegből mennyit vigyünk majd haza (vagy igyunk meg ott helyben).
