1956 Magyarország történelmének egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Október 23-án azokra a hősökre emlékszünk, akik életüket adták és kockáztatták azért, hogy felszabadítsák országunkat a szovjet megszállás alól. A budapesti események teljesen megváltoztatták a főváros arcát. Cikkünkben a történelmi események legfontosabb helyszíneit gyűjtöttük össze. A képeket köszönjük a Fortepannak!
Corvin tér
A Corvin tér az 1956-os forradalom egyik legfontosabb helyszíne volt, amit a legtovább, egészen november 6-ig védtek a felfegyverzett civilek. Több szempontból is kedvező gócpontja volt a felkelőknek. A kis utcákba nehezen tudtak betörni az orosz katonák, a máig működő mozi épülete is jó menedéknek bizonyult, volt a benzinkút, a közeli Práter utcai iskola pincéjében található menzán pedig meleg étellel is el tudták látni a felkelőket, akik száma körülbelül 1500 körül mozgott a Budapest elleni ostrom utolsó napján. A Corvin közzel párban harcolt a szomszédos sarkon elhelyezkedő Kilián laktanya, mely az Üllői utat és a körutat ellenőrizte. Az egyetértés viszont nem volt jellemző kezdetekben. A fegyvert kereső felkelők az első nap összetűzésbe kerültek és felülkerekedtek a laktanya tisztjein. Bár később fegyverszünetet kötöttek az oda érkező Maléter ezredes által, október 28-ig többször is összetűzésbe kerültek, míg Maléta végül kiszorította a felkelőket a laktanyából, amiért később több kritika érte. Ettől függetlenül A Corvin tér és a laktanya együttesen óriási sikereket könyvelhettek el. A Budapestet és szabadságot védők emlékére állították A pesti srácot, Győrfi Lajos szobrát.
FOTO:FORTEPAN / Adományozó: Nagy Gyula
FOTO:FORTEPAN / Adományozó: Nagy Gyula
FOTO:FORTEPAN
FOTO:FORTEPAN / Adományozó: Nagy Gyula
Ötvenhatosok tere
A Városliget melletti óriási tér megannyi nevet viselhetett már magán: a Rákosi-korszakban például a Sztálin tér elnevezést kapta, köszönhetően a rajta elhelyezkedő, majd 10 méteres magasságig felnyúló Sztálin-szobornak, mely 1953-ra készült el véglegesen. Ezek után a méretes alkotás nem maradt sokáig a helyén. 1956-ban már a párt is azt tervezte, hogy hamarosan elköltöztetik egy kevésbé látványos helyre, ám a nép haragja közbeszólt. 1956 október 23-án együttes erővel döntötték le a gigászi szobrot, melyből hamarosan csak a csizma maradt meg, ami nem csak egyik szimbóluma lett a forradalomnak, hanem később a teret is sokáig Csizma térnek nevezték a köznyelvben.
FOTO:FORTEPAN / Adományozó: SRÁC2
Kossuth tér
A Kossuth tér volt minden bizonnyal a forradalom legdrámaibb helyszíne, hiszen az itt indított sortűz megannyi felkelő és állampolgár életét követelte. A golyók nyomait máig felfedezhetjük a Parlament előtti épületek falaiban. A békésen tüntető óriási tömeg október 25-én vonult az Astoriától a Parlament elé, ahol egy figyelmezető lövés után kitört a pánik, a Parlament előtt álló tankok pedig tüzet nyitottak a Néprajzi Múzeum és a Földművelésügyi Minisztérium irányába. Egy később érkező orosz tank repeszgránátokat lőtt a mai Vértanúk terénél. Az elhunytak számát máig nem ismerjük az akkori államvezetés titkolózása miatt. Az incidens után végül egy emberként állt az egész ország a forradalom mögé.
Kossuth tér: FOTO:FORTEPAN / Adományozó: Nagy Gyula
II. János Pál pápa tér
Az eredetileg Köztársaság tér nevet viselő téren máig áll Magyar Dolgozók Pártjának egykori székhelye. Az épület a forradalom során külön biztosították, a benne lévő ávósok – Államvédelmi Hivatal emberei – még október 28, az ÁVÓ felszámolása után is védték az épületet. A magyar csapatok végül október 30-án kezdték el a pártház bevételét. A támadók ellen tankokat küldtek, melyek végül az épületet támadták meg. A bennlévőket állítólag fehér zászlóval a kezükben lőtték agyon – ez máig vitatott – ami után a felkelők végül bejutottak az épületbe. A pártvezetők és védők elszöktek, és bár a bennrekedt ávósok megadták magukat, többjükre nyilvános kivégzés várt, melynek képei bejárták a világsajtót.
FOTO:FORTEPAN / Adományozó: Nagy Gyula
Ide kattintva további képek várnak titeket a forradalomról!
