„Civilben rocker vagyok, amúgy pedagógus” – Interjú az ARC plakátpályázat harmadik helyezettjével

Az ARC 2000 óta a kreativitás szabadságáról szól. Korlátlanul pályázhat bárki, és a kiállítások is nyitottak, éjjel-nappal ingyenesen megtekinthetők. Már 17 éve kreatív gondolatokat, véleményeket bemutató és véleményformáló képkulturális eseményként vesz részt a társadalmi folyamatokban. Ma már hagyománnyal rendelkező része a budapesti kulturális kínálatnak, jelentősége a kiállításokon is túlmutat. Idézik, beszélnek róla, hivatkoznak rá.

Idén 17. alkalommal „Vigyázat, civilek!” címmel került kiírásra az ARC plakátpályázat, amelyre július közepéig várták a kreatív, szókimondó plakátokat. A beküldött művek legjobbjaiból kiállítás nyílt, ami ingyenesen megtekinthető a már megszokott helyen, a Hősök tere melletti Ötvenhatosok terén. A pályázat dobogósaival (ITT és ITT), illetve különdíjasával beszélgettünk. Alább a harmadik helyezett Gollowitzer Szabina válaszolt kérdéseinkre.

Gollowitzer Szabina: Ments meg Uram minket!

Mit kell tudni rólad?

Gollowitzer Szabina vagyok, majdnem 28 éves. Tervezőgrafikusként diplomáztam a soproni Alkalmazott Művészeti Intézetben, 2015-ben. Nagyon jó tanáraim voltak, tanított például Orosz István, Kiss István, Barka Ferenc, és Juhász Márton. Az AMI egy kiváló iskola volt, ám rájöttem, hogy nem vagyok kimondottan jó „tervező alkat”. Úgy értem nem tudok egy helyben ülni sokszor sok órát. Egy grafikai stúdiót nem tudok elképzelni számomra ideális munkahelyként. A képzőművészet és az individuális grafika közelebb áll a szívemhez. Ebben a szabad alkotói szellemben fejlődtem tizenéves koromban, amit elsősorban Farsang Sándor képzőművésznek köszönhetek.

Idén jelentkeztél először az ARC-ra?

Ez az első alkalom, hogy jelentkeztem az ARC plakátpályázatra, ami kicsit ironikus, mert a plakát a kedvenc tervezőgrafikai műfajom. A BA diplomamunkám is egy plakátsorozat volt. Minden évben elolvastam az ARC-témákat, de eddig a pontig nem voltam kellően érett a feladathoz.

Több pályamunkát is beadtál idén?

Kettő plakátot küldtem, de az egyiket úgymond túlbonyolítottam.

Hogyan született meg a díjazott plakátod ötlete, mennyi ideig dolgoztál rajta?

Még a vizes vb előtti hetekben tűnt fel, hogy napról napra milliárdokkal nő ennek a sporteseménynek a költségvetése. A plakátom elemei és poénja elég gyorsan megszületett, nem viccelek 2 perc volt az ötlet és a skicc. Mivel szorított az idő, egy gyors vektorgrafikus módszert választottam és pár óra alatt kész lett a végleges verzió. Munka közben nagyokat nevettem. Aztán majdnem nem akartam elküldeni, mert ez a stílus nem jellemző rám.

Ha rövid leírást kéne készítened hozzá, mit tartanál a legfontosabbnak elmondani?

Nem könnyű beszélni erről a témáról, ezért készült el vizuálisan. Egy karikatúra, amit egy szituáció kihozott belőlem.

Ha szóban, nem plakátban kéne megfogalmazni a pályázat fő kérdését, mit mondanál, ki civil? Te civil vagy?

Az én pályamunkám nem a civilség témájához kapcsolódik, de úgy érzem, hogy a civil egy egyszerű szó, ami hamarosan átformálódik és eredeti jelentésétől távol kerül. Én speciel civilben rocker vagyok, nem civilben pedig pedagógus.