Minden, amit a modern építészetről tudnod kell

A modern kifejezéshez az építészetben egyre több jellemzőt kapcsolunk: finom vonalak, üvegfelületek, lapos tető, fémes színek, légies terek és fény minden mennyiségben! Ahhoz, hogy megértsük ezt a tisztaságot, most összefoglalunk mindent, amit tudnod kell.

A “modern” meglehetősen tág gyűjtőszó: a XX. század elejétől napjainkig foglal magába stílusokat, ezek közül a legismertebb  az “international style”és a bauhaus. Ez utóbbi csillaga a 20-as évektől kezdve emelkedett, a modernizmuséval együtt. Népszerűségének csúcsát azonban csak a világháborúk lezárásával érte el. A legtöbbet emlegetett modern építész, Mies van der Rohe szavaival élve: a forma követi a funkciót. És valóban, a fölösleges giccseket, cifra de praktikátlan darabokat kisöpörték, hogy legyen hely a szuperpraktikus és hiperdizájnos bútoroknak. Minden az, aminek látszik, és minden okkal van ott ahol, a fölöslegesség fölösleges.

Ugyanilyen fontos elem a természet. Körülöleli a házakat, bekúszik a szobákba, mindenhonnan látható és valamilyen formában mindenhol jelen van. Ennek köszönhetőek a hatalmas zöld kertre nyíló üveg ablakok, a legkülönfélébb növénykék, a kertből beltérbe hozott tavacskák, folyók vagy bokrok, a fa és a kő változatos formáinak használata. És ami talán a legjobb: az időtálló kinézet, ami 80 év lepergése után sem tűnik ódivatúnak. A 20-as évek óta több száz épületet húztak fel, amikre avatatlan szemmel a néző rögtön rávágná, hogy friss építésű. Ilyen műveket kár lenne nem megmutatni, következzenek a stílus legszebb képviselői.

The Farnsworth House, 1945

Mies van der Rohe nevét érdemes megjegyezni: ha a modern építészetet négy szóval kéne jellemezni, az ő neve lenne az. A német építész munkái Berlinben és Barcelonában is turisták százait vonzzák, de a legkedvesebb műve mégis a USA-ban található házikója. Az európai “international style” első amerikai képviselője nem csak környezetéből tűnik ki radikálisan, de minden addigi stílustól is messze áll. És bár használhatósága az átlátszó falak miatt felvet pár kérdést, a tény, hogy ezután gombamód tűntek fel a tengerentúlon hasonló házak, magáért beszél.

Villa Savoye, 1929

Miközben Németországban a bauhaus éppen csak szárnyait bontogatta, Franciaországban ott volt Le Corbusier, vagy hétköznapi nevén Corb. Híres kijelentését, miszerint a ház egy lakható gép, alátámasztja, hogy a prioritásként a földszinten egy garázs kapott helyet, a görbe üvegek és a körkörös építés pedig szintén egy autót idéznek. Olyan korszakalkotó elemek erednek innen, mint a vízszintes tetőterasz vagy az egész épületet körbefutó ablakrendszer.

Fallingwater, 1935

Frank Lloyd Wright amerikai mesterműve a pennsylvaniai vadonban található. Szinte tökéletesen beleolvad környezetébe annak ellenére, hogy közel sem természetes. A Kaufmann család egykori víkendháza ma minden építészturista bakancslistájának fontos eleme, még a nehézkes megközelíthetőség sem tántorítja el a kíváncsi szemeket.

Guggenheim Múzeum, 1959

Szintén Frank Lloyd Wright munkásságát dicséri, az előbbinél jóval városibb környezetben New York egyik leghíresebb múzeuma. Nem csak a kiállított tárgyak, de az épület is tucat számra vonzza a turistákat. A körkörös forma a kockaházak között sokak szerint az építész remekműve. A hét spirálos emeleten elhelyezkedő absztrakt, impresszionista, posztimpresszionista, expresszionista és szürrealista műtárgyakat természetes fény világítja meg, ami a tetőn szökik be.

BMW Central Building, 2003

A tavaly elhunyt építésznő, Zaha Hadid neve vastag betűkkel van szedve a legnevesebb művészek könyvében. Az első nőt, aki Pritzker Építészeti Díj tulajdonosa lett, nem csak az építész, de a divatvilág is sírva gyászolta, de emlékét őrzik a monumentális, csillogó és hihetetlen formás épületek, amiket tervezett. A Lipcsei BMW autópark és irodaház ezek közül is kiemelkedik, bár nem olyan hatalmas, mint az iraki banképület vagy a beijingi repülőtér (ami csak papíron szerepel). A két épület szinte egymásba csavarodik, dinamikus formatervezése és letisztult felülete pedig valóban egy luxusautóra emlékeztet.

Crystal Cathedral, 1980

Philip Johnson kalifornai luxustemploma a modern művészet és egy tündérmese ötvözete, és teljes mértékben mutatja az építész csillogás utáni vágyát. Bár zűrös tulajdonügyei és a hozzá kapcsolódó gazdasági botrányok miatt éppen zárva tart, a hírek szerint még az idei évben megnyitja kapuit széles látogatóközönség előtt. Az acélos vázba foglalt, több mint 12 ezer üvegtáblának köszönhetően szó sincs sötét misézésről, a 3000 hívő hihetetlen látványt élvezhet üdvözülés közben, bár a Johnson által megálmodott csillogás már sosem valósul meg.

Napraforgó utcai kísérleti lakótelep, 1931

A modern építészetből bőven jutott hazánkba is, erre a legszebb példa a Pasaréten fekvő Napraforgó utca, amit mindkét oldalon bauhaus házak határolnak. Közülük néhányat megviselt az idő, de a legtöbb tulajdonosuk gondos keze munkáját dicséri, és eredeti formájában, felújítva tündököl. Az utcai frontról viszonylag kevés az érdemi látnivaló, de tematikus idegenvezetéssel be lehet tekinteni az alkotók álmaiba.