Budapest titkai: A Széll Kálmán tér

Nem vész el, csak átalakul, mondhatnánk ez a Széll Kálmán térre is, mely sokak számára mindörökre Moszkva tér marad. Az egyik legforgalmasabb budai csomópont, ami rengeteg érdekességet rejt magában. Azt például tudtad, hogy régebben egy tó volt a helyén?

Ha az ókori rómaiak nem is, de a törökök annál inkább használatba vették a Széll Kálmán tér akkori területét. Amikor Magyarország három részre szakadt, Budán a törökök közigazgatási pontot hoztak létre, az egykori Moszkva tér pedig agyagbányaként funkcionált. Az innen nyert anyagból építtették újjá a várost a törökök kiűzése után. Az agyagot 17. század végéig csak bányászták és bányászták, míg végül egy óriási mélyedés keletkezett. A 19. században Gödör néven futott a hely, ahol telenként a hatalmas mederbe hullott csapadék jéggé fagyott, a lakosok pedig instant korcsolyapályává varázsolták a teret.  A melegebb hónapokban pedig gyakran tóvá változott a tér a felgyülemlett eső miatt.

1880 körül az agyagbányát bezárták, a helyet pedig feltöltötték földdel. A századfordulón már a sportolni vágyók okkupálták a helyet: tenisz-, korcsolya- és atlétikai pályákat alakította ki, ahol vidáman izzadtak a budai fiatalok és idősek. A sportpályáknak a II. világháború előtt kellett lehúzniuk a rolót, és megadniuk magukat a várostervezők kénye-kedvének, akik egy tömegközlekedési csomópontot álmodtak meg ide.

Az álomból pedig valóság lett: rengeteg busz és villamos halad át a téren a mai napig. A kettes metró egyik megállója is itt található. Az 1972-ben épült metrólejáratnak jellegzetes, legyezőszerű teteje van, melynek stílusán a tavalyi felújítás során sem változtattak. Az épület helyén ezelőtt egy másik emblematikus formájú épület állt, melyet Gombának hívtak. (Rád bízzuk, hogy kitaláld, miért.) Mint tudjuk, a végére csak egy maradhat: a Széll Kálmán téri Gombára már semmi sem emlékeztet, ellenben a Móricz téri Gomba ma újra fénykorát éli.

Kedvencek temetője

A területet 2011-ben nevezték át ismát Széll Kálmán térré,  2015-ben pedig belekezdtek a felújításba, mely közel 400 napba és 5,3 milliárd forintba került. A ráncfelvarrás alatt a Széll Kálmán tér úgy nézett ki, mint a Stephen King könyvből ismert kedvencek temetője. Több bombát is találtak a téren, melyek még a II. világháborúból származnak. A hadtörténészek szent hellyé avathatnák a Széll Kálmán teret, mivel német és orosz bombát, gránátot és kézigránátot is találtak. Ennél régebbi érdekességek is előkerültek a föld alól, például török-kori falmaradványok, 18. századból származó emberi maradványok.

 

A tér elnevezései

Gödör

A nem túl szofisztikált nevet a 19. század végéig viselte, és (meglepő módon) a tér földrajzi adottságára utalt, vagyis az itt tátongó mély gödörre.

Széll Kálmán tér

1910-re az addig lovakkal húzott vasutat villamosították, és elkezdtek a mai villamosaink elődei száguldozni Budán. A  nagy fellendülés tiszteletére 1929-ben nevezték el a területet a századfordulón pénzügyminiszterről, Széll Kálmánról.

Kalef

A szó a Kálmán egyik becézett formája. A becenév annyira népszerű volt a világháború előtt, hogy még igét is képeztek belőle: a kalefozás a téren való ücsörgést jelentette.

Moszkva tér

1952-ben nevezték át a teret Moszkvára, politikai okok miatt. A magyar szocialista vezetés így is ki akarta fejezni, mennyire csodálja a Szovjetuniót.

Ifjú mártírok tere

Az ’56-os forradom egyik gócpontja volt a tér, ahol rengeteg felkelő vesztette életét. Ekkor nevezték el a helyet Ifjú mártírok terének. A forradalom leverése után természetesen visszakapta a tér a korábbi Moszkva nevét.

Antall József tér

Nem emlékszel rosszul, a tér tényleg soha nem viselte ezt a nevet, bár a második világháború után tervezték, hogy átkeresztelik a teret.

A sorozat további részei:

Budapest titkai – A Szabadság-szobor

Budapest titkai – A Hősök tere

Budapest titkai – A Várkert Bazár