Minden, amit tudni akartál az Y generációról

Már régen nem a Z generációról, hanem az Y-okról kéne beszélgetnünk – véli Nemes Orsolya, Y kutató, a progresszív oktatóközpont, a Milestone intézet vezető tanácsadója. Orsolyával az Y generáció munkavállalási lehetőségeiről, nehézségeiről és jövőjéről beszélgettünk.

Beszélgetéseink során mindennap előfordul az Y generáció kifejezés. Mi az, amit esetleg rosszul tudhatunk róla?

Sokan azt hiszik, mindenki Y generációs, aki ’82 és ’95 között született, pedig csak az értelmiségi munkát végző, városi fiatalokat foglalja magában a fogalom. Egy generációt legjobban az határoz meg, hogy milyen történelmi hatások érték, milyen populáris kultúrában nőtt fel, és milyen eszközöket használ. Maga a generációs elmélet a 2000-es évektől nyert óriási teret, amikor olyan fiatalok kezdtek el áramolni a munkahelyekre, akik már radikálisan más, főleg digitális eszközöket használtak, mint elődeik.

Nemes Orsi

Miért jelentett ez akkora változást?

Mert azelőtt általában a munkaeszközöket csak a munkahely tudta garantálni, de az ezredfordulótól, mivel egyre olcsóbbá váltak ezek az eszközök, már egyre több embernek volt saját laptopja, mobil-, majd okostelefonja.

…amit egyre fiatalabban kezdünk el használni.

Az Y generációra mondják, hogy „digitális bennszülött”, pedig inkább a Z generációt hívhatnák így.

Ebből fakadóan azonban egyre több információval találkozunk nap mint nap. Nem járhat ez káros következményekkel is?

Akinek magasabb a képzettsége, leginkább információszerzésre, tanulásra, önmaga fejlesztésére használja az internetet és a digitális tereket, az alacsonyabb műveltségűek pedig inkább szórakozásra. Olyan ez, mint amikor a könyvespolc előtt állva a szépirodalom és a ponyva között választunk.

y-gen3

Milyen pozitív tulajdonságai vannak az Y generációnak, melyek a munkavállalásban is hasznosak lehetnek?

Nagyon adaptívak, könnyen változnak, változtatnak, tudják, hogy csak magukra számíthatnak. Ha kell, újra feltalálják magukat. Gyorsan és könnyen tudnak információt szerezni.

Hogyan kezd a munkakereséshez egy Y generációs személy?

Az már nem elég, ha interneten elolvasnak egy hirdetést és megnézik a cég honlapját. Sokkal inkább a személyes kapcsolatot keresik, megkérdezik az ismerőseiket, tud-e valaki valamit az adott cégről.

Hogyan alkalmazkodik a munkaerőpiac az Y-okhoz?

Az új világ rengeteg kérdést vet fel a vállalatokban, amit általában az Y generáció megjelenésének tudnak be. Pedig az esetek 99%-ában az derül ki, hogy a folyamatszervezéssel, a szervezetfejlesztéssel, a toborzással vagy a vezetési módszerekkel van probléma.

Hogyan lehet az Y generációt meggyőznie a munkaadónak, hogy náluk álljon munkába?

Sokan rosszul közelítik meg a témát. Generációs kérdéskör helyett arról kéne beszélni, hogyan változott meg a világ. Az Y-nak ugyanaz az igénye, mint az X-nek, akik arra vágynak, hogy elismerjék a munkájukat és fejlődhessenek. Az Y generáció csak annyiban másabb, hogy hangosabban követeli magának mindezt. Tulajdonképpen már régen a Z generációról, nem pedig az Y-okról kéne beszélgetnünk, hiszen ők a mostani egyetemisták, főiskolások.

Nincsenek olyan kulcsszavak, melyekkel egyből meg lehet győzni az Y generációs munkakeresőt?

A jó munkahely őszinte, nem ígér olyat, amit nem tud garantálni. A legfontosabb az, hogy a munkavállaló tudjon az új helyén fejlődni, tanulni. A munkaváltás egyik leggyakoribb oka, hogy a munkáltató nem garantálja az előrelépési lehetőséget.

Milyen kellemetlen meglepetés érheti az egyetem után a munkaerőpiacra kilépő diákot?

A legtöbb fiatal egyetem mellett is dolgozik, így már ekkor megismerkednek egy struktúrával. Azok a fiatalok lesznek sikeresek, akik mellet jó vezető van a munkahelyén, akihez bármikor fordulhat a kérdéseivel. Fontos, hogy azt érezze, megbíznak benne és fontos tagja a szervezetnek, így lesznek lojálisak a céghez. Elégedetlenséghez pedig például az vezethet, ha túlképzettek az állásuk betöltésére. Egy adminisztrátori pozícióra nem szükséges 3 diploma, sokan mégis felsőfokú végzettségű jelöltekkel töltik be az ilyen állásokat. A diploma lett az új érettségi.

y-gen2

A többdiplomás emberek azért tanulnak tovább, mert félnek kilépni a munkaerőpiacra, és így akarják bebiztosítani magukat?

A legtöbb fiatal azért szenved kapunyitási pániktól, mert nem tudatosan választott szakmát. A legtöbben azért mennek közgázra, mert nagyon népszerű és jelenleg értékes diplomának számít a piacon, de sokan azt sem tudják, mit fognak tanulni, vagy egyáltalán nem is érdekli őket ez a terület. Csakhogy ezek a trendek körülbelül 5 évente változnak, mert telítetté válik a piac.

Egyáltalán miben lehetünk biztosak a főiskolák, egyetemek padjaiban ülve?

Abban, hogy minden tudományterület át fog alakulni a következő 10 évben, amihez nekünk is meg kell tudnunk újulni. A lifelong learning már nem csak egy üres frázis. Rengeteg az új szakma, ilyen például a social media manager, mely 5 éve még nem is létezett. Mivel folyamatosan változik a munkaerőpiac, sokszor sem a szülő, sem a tanár nem tudja, hogy egyáltalán mik a lehetőségek.

Előfordulhat, hogy még maga a munkáltató sincs tisztában a szakmákkal?

Abszolút, de ez még nem jelenti azt, hogy nem tudnak sikeresen együttműködni az adott pozícióba kerülő személlyel. Ha sikerül tisztázni az elvárásokat és célokat, egy jó, folyamatos, kölcsönös tanulás, együttműködés is kialakulhat.

Azt mondtad, már a Z generációról kéne beszélgetnünk. Szerinted mit hoz a jövő, hogyan fogják megújítani a világot a Z generáció tagjai?

Nagyon sok innovációt hoznak majd. Az Y generáció inkább passzívabb résztvevője volt a digitális térhódításnak. A Z sokkal inkább alkotó generáció, akik rutinosan gyártják a tartalmat az összes közösségi platformra, a videós tartalomtól kezdve a photoshoppolt képekig.

Következő